Műtétek

(dr Horváth Tamás / dr Horváth Barnabás 2010.08.)
Orrmandulaműtét (adenotomia)
Grommet tubus behelyezés
Torokmandula-műtét
Orrpolyp- és melléküreg-műtét (FESS)
Orrsövényműtét
Fülműtét (Tympanoplastica - dobhártya, hallócsontműtét)
Laryngomicroscopia (hangszalagműtét)
 
Orrmandulaműtét (adenotomia)
Az orrmandula (adenoid), az orrüreg mögött, szemmel közvetlenül nem látható helyen, az orrgarat tetején, a fülkürt nyílásai mellett elhelyezkedő nyirokcsövet, amely a fertőzések elleni védekezésben játszik szerepet. Csecsemő- és gyermekkorban természetes állapotában is jelentős nagyságú, csak a későbbi életkorokban fejlődik vissza.

Az orrmandula kóros állapota és az általa okozott megbetegedések:
A tartósan gyulladásban lévő, sokszor megnagyobbodott orrmandula „góc”-ként szerepelhet. Gyermekkorban leggyakoribb oka a gyakori elhúzódódó felsőlégúti hurutoknak, nehezen szüntethető gennyes orrfolyásnak, hosszantartó köhögésnek. A kórosan megnagyobbodott orrmandula elzárhatja a fülkürt nyílásait, amely akut és/vagy krónikus középfülgyulladáshoz, valamint átmeneti vagy tartós halláscsökkenéshez vezethet. Az orrgaratot lezárva orrlégzési nehezítettséget, zárt orrhangzós beszédet, horkolást, az orrváladék pangását és akut/krónikus orrmelléküreg-gyulladást okozhat és tarthat fent. A krónikusan fertőzött orrgaratmandulából lecsorgó váladék köhögéshez, gége és hörgőgyulladáshoz vezethet, az esetleg meglévő asthmás tüneteket ronthatja vagy azok kiújulását válthatja ki. A méreténél fogva orrlégzési akadályt jelentő adenoid miatt a gyermek, nyugtalanul alszik, napközben kialvatlan, az iskolában figyelmetlen, arckifejezése jellegzetesen “bamba” lehet. A gócos, krónikusan gyulladt mandula a szervezet számára már inkább haszontalan és a fertőzések elleni védekezésben sokszor már nem is vesz részt. Ha indokolt, az orrgaratmandula már csecsemőkorban eltávolítható, de hat hónapos kor alatt csak kivételesen. Ha mérete eléri azt a nagyságot, amely tüneteket (ld. fent) okoz vagy krónikus gyulladás alakul ki, akkor az eltávolítás az egyetlen lehetőség, amelytől tartós eredmény, gyógyulás várható. Az orrmandula eltávolítására általában 3 éves kor alatt ritkán kerül sor.

Milyen betegségekben javasoljuk az orrmandula eltávolítását?
Az orrmandula idült (tartós) gyulladása, és megnagyobbodása esetén, ami gyakori gennyes orrváladékozással, elhúzódó és sokszor ismétlődő felső légúti huruttal, tartós köhögéssel jár. Az orrmandula idült gyulladása és következményes fülkürt működési zavarral, járó fülbetegségek esetén. Orrlégzést akadályozó orrmandula megnagyobbodás esetén. Az éjszakai alvást rontó esetleg alvási légzéskimaradást okozó orrmandula megnagyobbodás esetén. Gyakori középfül gyulladás esetén.

Mi történik a műtét során?
Az orrmandula műtétet mindig általános érzéstelenítésben (altatásban) végezzük. Az orrgaratmandulát szájon keresztül speciális eszközzel az alapjáról élesen leválasztjuk. A műtét során a szájat szájterpesszel tartjuk nyitva. Amennyiben a műtét során a vérzést nem sikerül megnyugtatóan megszüntetni, un. orrgarati (epipharynx) tampon behelyezésére is sor kerülhet.

Milyen betegségekben javasoljuk az orrmandula eltávolítását?
Az orrmandula idült (tartós) gyulladása, és megnagyobbodása esetén, ami gyakori gennyes orrváladékozással, elhúzódó és sokszor ismétlődő felső légúti huruttal, tartós köhögéssel jár. Az orrmandula idült gyulladása és következményes fülkürt működési zavarral, járó fülbetegségek esetén. Orrlégzést akadályozó orrmandula megnagyobbodás esetén. Az éjszakai alvást rontó esetleg alvási légzéskimaradást okozó orrmandula megnagyobbodás esetén. Gyakori középfül gyulladás esetén.

A műtét után javasolt életmód?
A közvetlen műtét utáni időszakban a gyerekek bágyadtak, nyugtalanok. A műtétet követően feltétlenül javasolt a pihenő, kímélő életmód 2 hétig. Kerülni kell minden fizikai terhelést, haspréssel, feji vérbőséggel járó aktivitást (pl: sportolás, hajolgatás, emelés, forró fürdő, előrehajtott fejjel hajmosás, napozás, solárium), utazást, kirándulást, cipekedést, a vérzésveszély elkerülése érdekében. Gyerekek esetében a fentiek szigorú betartatása legtöbbször sikertelen, ezért csak szobai aktivitásokat javasoljuk. A műtét után, a nyitott sebfelület miatt fokozott a fertőzés veszélye, ezért nem tanácsos közösségbe (bölcsőde, óvoda, iskola), vagy vendégségbe menni, fertőző beteggel érintkezni, vendégeket hívni 14 napig. A sebfelszín áthámosodásának tényét, a tényleges gyógyulást teljes biztonsággal csak kontroll fül orr gégészeti vizsgálaton lehet kimondani.

Mi történik a műtét során?
Az orrmandula műtétet mindig általános érzéstelenítésben (altatásban) végezzük. Az orrgaratmandulát szájon keresztül speciális eszközzel az alapjáról élesen leválasztjuk. A műtét során a szájat szájterpesszel tartjuk nyitva. Amennyiben a műtét során a vérzést nem sikerül megnyugtatóan megszüntetni, un. orrgarati (epipharynx) tampon behelyezésére is sor kerülhet.

Vérzés
Utóvérzés, friss piros vér megjelenése a száj vagy az orr felöl nem gyakori, de előfordulhat a kórházból való hazatérést követően is, amíg a seb be nem gyógyult. Kérjük éjszaka is ellenőrizze, hogy nincs-e vérzés. Mivel az orrfújás vérzést provokálhat, ne engedje gyermekének az orrfújást 4 napig. 5-10 nappal a műtétet követően a sebet borító lepedék, véresen festenyzett szürkés anyagként, köpet formájában is távozhat. Ha ezt követően a vérzés pár perc alatt nem szűnik fel kell keresni az ügyeletes fül orr gégészetet.

Étrend
Sok mandulaműtétes tájékoztatásban óvják a beteget a szilárd ételek fogyasztásától, azonban a szilárd ételek semmiféle veszélyt nem jelentenek abban az esetben, ha jól megrágják őket. A rágás különösen hasznos a mandulaműtétet követően, mivel a nyálképződés legfontosabb természetes ingere, és a nyál tartja fent a száj normál baktérium flóráját, ami nélkülözhetetlen a gyors és szövődménymentes gyógyuláshoz.  Ne fogyasszon fűszeres, csípős ételeket. Az ennivaló vagy a folyadék ne legyen forró. Kerülni kell a szénsavas és alkoholos italok fogyasztását. Ne igyon piros színű gyümölcslevet vagy szörpöt. Gyümölcsök közül kerülendők: savas gyümölcsök mint a szőlő, alma vagy a citrusfélék (citrom, narancs, grape-fruit), a sok apró mag miatt a málna, eper. Kifejezetten ajánlott a rendszeres étkezés és bőséges folyadékfogyasztás. Kisebb a fájdalom, ha a beteg rendszeresen étkezik és bőven iszik folyadékot. Gyermekek esetében a szülő biztassa a gyermeket ivásra minden órában, amikor a gyerek ébren van. Különösen fontos ez a műtétet követő 2 napban. Ha a gyermeknek hányingere van vagy hányt 30-45 percig ne itassa, majd ez után kezdje szénsavmentes ásványvízzel vagy híg teával. Csak akkor adjon szilárd ételt, ha a gyerek már jól tolerálja a folyadékot.

Láz
Hőemelkedés (Subfebrilitás,37,0-37,5 C között), ill. enyhe láz 37,5C felett gyakran előfordul.  A szülő adjon a gyermeknek folyadékot, 38C körül lázcsillapítót.

Fájdalomcsillapítás
A műtét után a fájdalom kb. 10 napon át természetes. Kifejezett a fájdalom nyeléskor és jellegzetesen fülbe sugárzik. A legerősebb a fájdalom a műtét utáni 5-8 nap körül. Fájdalomcsillapítás ajánlott a fő étkezések előtt, tehát naponta 3x. Erre a célra szabadon vásárolható bármelyik paracetamol készítmény. Kerülendő az Aspirin, Kalmopyrin vagy Istopyrin mivel fokozzák a vérzésveszélyt.

Mikor kell orvoshoz fordulni?
A már otthonában tartózkodó betegnek milyen szövődmény lehetőségekre kell figyelni? Hőemelkedés és fülbe kisugárzó fájdalom gyakori és jellemző, de magasabb láz (38 C fok felett), vérköpés, folyamatos vérzés, alvadék hányás, barnás feketés hányás, fájdalomcsillapítóval nem enyhíthető fájdalom, arc-, és fejtáji, valamint nyak duzzanat, nagyfokú elesettség esetén azonnali vizsgálat szükséges.

Grommet tubus behelyezés
A ventillációs tubus (grommet), egy kicsiny csövecske, amelyet a dobhártyába helyezünk. Feladata a dobhártya mögötti térség, a dobüreg, szellőzésének, légtartalmának biztosítása.
A leggyakoribb okok, amely miatt grommet behelyezésre kerül:
- Ismétlődő középfül gyulladás, amely antibiotikum kezelésre nem gyógyul
- A dobüregében folyadék van, több mint 3 hónapig

A középfülben, normális esetben levegő van. A levegő a középfülbe a garat felső térségét a füllel összekötő fülkürtön (Eustach kürt) keresztül jut be. A fülkürt gyenge működése miatt ez a szellőzés romlok, vagy teljesen leáll. Ha a levegő helyett a dobüregben folyadék tölti ki akadályozottá válik a dobhártya-hallócsontláncolat rendszer mozgása, és következményesen a hallás leromlik. Ez történik középfül gyulladás esetén. A tubus behelyezésével visszaállítjuk a dobüreg levegő tartalmát.
Elsősorban gyermekkorban gyakori probléma, hogy a dobüreget tartósan folyadék tölti ki, tartós halláscsökkenést okozva. Ez az állapot érintheti a beszédfejlődést és a gyerek iskolai teljesítményét. A tubus (grommet) behelyezését követően a hallás feljavul.

Hogyan kerül a tubus be a dobhártyába?
Gyerekek esetében mindig altatás során helyezzük be a tubust, sokszor az orrmandula eltávolításával együtt.  Fontos, hogy a gyermek a tervezett altatásos műtét előtt 6 órával már ne igyon és ne egyen semmit, ezzel megelőzve az altatás során bekövetkező esetleges hányást és a gyomortartalom légutakba jutását. Miután a gyermek elaludt, fülészeti operációs mikroszkóp ellenőrzése mellett kis metszést ejtünk a dobhártyán, a dobüregben lévő folyékony tartalmat leszívjuk, majd a kis metszésbe behelyezzük a grommetet. Az ébresztés után normális jelenség, hogy a gyerek fáradt, nyűgös, hányingere lehet, esetleg hányhat. Szintén norméális jelenség a beavatkozás után 48 óráig vizes, esetleg véresen festenyzett fülfolyás.

Műtét utáni aktivitás
Ha a grommet behelyezéssel egyidőben orrmandula műtét is történt, akkor az életmődbeli szabályok szigorúbban és alapvetően az adenotomia utáni tanácsokat kell követni. Ha orrmandula műtét nem történt, a legtöbb gyerek hamar visszanyeri aktivitását. A szülő figyelje, hogy a gyermek mozgása nem bizonytalan-e, nem szédül-e, különösen a beavatkozást követőe 24 órában. Ha a gyermek enyhén szédül, akkor csak szobai aktivitások ajánlottak (pl.: olvasás, TV nézés, rajzolás). A közvetlen műtét utáni időszakot követően a repülővel való utazás, a magasabb hegyi tartózkodás, síelés nem zavarja a gyerek fülét.

A műtét után is lehet középfülgyulladás?
Bár a valószínűsége csökken, de a behelyezett grommet mellett is előfordulhat, leggyakrabban nátha esetén. A fertőzés kezdődhet fülfolyással, de általában kismértékű, és nem kíséri fájdalom és láz. A fülfolyás, ha van gyakran sűrű nyúlós, időnként zavaró szagú. He ezt tapasztalja hívja fel orvosát. A legtöbb fertőzés gyorsan megoldható.

Kerülhet-e víz a hallójáratba?
A tubus behelyezést követően vigyázni kell, hogy víz ne jusson a hallójárat mélyére, mivel a tubuson keresztül fertőzheti a dobüreget. A fül védelmére használhatunk vaselinnel vagy egyéb rémmel (pl: Nivea) összegyúrt vattát, amit a hallójáratba helyezünk, de a kereskedelemben elérhető füldugók is alkalmazhatók.

Gondozás
A grommet behelyezést követően 2-3 héttel kontroll szükséges, majd az orvossal történő megbeszélés alapján rendszeres vizsgálatokra van szükség a tubus helyzetének és állapotának ellenőrzésére. A tubus általában magától esik ki 6-12 hónappal a behelyezést követően. A helyén maradó kis nyílás spontán záródik. Az esetek kevesebb mint 20%-ában vélik szükségessé ismételt tubus behelyezés.

Torokmandula-műtét
Kórnikus mandulagyulladás, góckérdés
A krónikus mandulagyulladás diagnosztizálása, és az esetleges mandulaeltávolítás szükségességének megállapítása nem könnyű kérdés. Sok beteg tapasztalja, hogy míg az egyik fül orr gégész a mandulaműtétet javasolja, addig a másik nem tartja szükségesnek az eltávolítást. Nehéz a krónikusan beteg mandula képét biztonsággal megkülönböztetni a normális manduláétól. Ismétlődő, évente 2-3 akut mandulagyulladás gyakori, de nem kötelező. Torokfájás ritka, inkább jellemző az enyhe kaparó égő, érzés a torokban, minimális nyelési nehezítettséggel. Sokszor jelentkezik rossz szájszag és megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók. Ritkán észlelhetők bizonytalan általános tünetek, mint fáradékonyság, ismeretlen eredetű tartós hőemelkedés, gyakori meghűlési hajlam, esetleg étvágytalanság.
Fontos bizonyítani a krónikus mandulagyulladás meglétét, elsősorban esetleges gócszerepe miatt. Gócon, letokolódott, lokális krónikus gyulladásokat értünk, ahonnan a kórokozók és a toxinok alkalomszerűen a keringésbe kerülve más szervekben fertőzést vagy a kóros immumkomplex képzés révén megbetegedéseket okozhatnak. A mandulák, felépítésük miatt góc kialakulására ideálisan alkalmasak.

A mandula eltávolítás (tonsillectomia) javallatai
-    Évente többször jelentkező, magas lázzal járó mandulagyulladás
-    Mandula körüli tályog (peritonsillaris abscessus) szerepel a kórelőzményben
-    Idült (krónikus) gyulladás következtében a mandulák gócként szerepelnek
-    Nagyságuk miatt légzési vagy táplálkozási akadályt jelentenek
-    Mandula eredetű szepszis

Az érzéstelenítés lehetőségei és a műtét menete:
A beavatkozás történhet altatásban, gyerekkorban (14 éves kor alatt) mindenképpen, valamint helyi érzéstelenítésben. Az érzéstelenítés formáját, vagyis, hogy a műtét altatásban vagy helyi érzéstelenítésben történjen, minden esetben a betegnek és orvosának közös megbeszélés alapján, a rizikófaktorokat  figyelembe vételével, egyénre szabottan kell eldöntenie. Helyi érzéstelenítésben a műtét fájdalmatlanságát, a torokba adott érzéstelenítő injekcióval biztosítjuk. Jó általános állapotban lévő, fegyelmezett, együttműködő betegeknek ajánlható, akinek nem túl érzékeny a torka, a szájban történő manipuláció nem vált ki erős öklendezési ingert. Altatásban történő műtét esetén a beavatkozás idejére a beteg tudatát az altatás kikapcsolja. A beteg száját e célra szerkesztett eszközzel feltárjuk, majd a mandulát a környezetétől elválasztva eltávolítjuk. Helyi érzéstelenítésben történő műtétnél a beteg nyitott szájjal ül az operáló orvossal szemben, annak utasításait a megtartott tudat miatt követni tudja. A mandulák kifejtését és eltávolítását követően gondos vérzéscsillapítás következik, elektrokauterrel esetleg lekötések felhelyezésével.

A műtét után javasolt életmód
A műtétet követően feltétlenül javasolt a pihenő, kímélő életmód 2 hétig mindenképpen. Kerülni kell minden fizikai terhelést, haspréssel, feji vérbőséggel járó aktivitást (pl: sportolás, hajolgatás, emelés, forró fürdő, előrehajtott fejjel hajmosás, napozás, solárium), utazást, kirándulást, cipekedést, a vérzésveszély elkerülése érdekében. A műtét után, a nyitott sebfelület miatt fokozott a fertőzés veszélye, ezért nem tanácsos közösségbe, vagy vendégségbe menni, fertőző beteggel érintkezni, vendégeket hívni 14 napig. A sebfelszín áthámosodásának tényét, a tényleges gyógyulást teljes biztonsággal csak kontroll fül orr gégészeti vizsgálaton lehet kimondani.

Étrend
Sok mandulaműtétes tájékoztatásban óvják a beteget a szilárd ételek fogyasztásától, azonban a szilárd ételek semmiféle veszélyt nem jelentenek abban az esetben, ha jól megrágják őket. A rágás különösen hasznos a mandulaműtétet követően, mivel a nyálképződés legfontosabb természetes ingere, és a nyál tartja fent a száj normál baktérium flóráját, ami nélkülözhetetlen a gyors és szövődménymentes gyógyuláshoz.  Ne fogyasszon fűszeres, csípős ételeket. Az ennivaló vagy a folyadék ne legyen forró. Kerülni kell a szénsavas és alkoholos italok fogyasztását. Ne igyon piros színű gyümölcslevet vagy szörpöt. Gyümölcsök közül kerülendők: savas gyümölcsök mint a szőlő vagy a citrusfélék (citrom, narancs, grape-fruit), a sok apró mag miatt a málna, eper. Kifejezetten ajánlott a rendszeres étkezés és bőséges folyadékfogyasztás. Kisebb a fájdalom, ha a beteg rendszeresen étkezik és bőven iszik folyadékot.

Fájdalomcsillapítás
A műtét után a fájdalom kb. 10 napon át természetes. Kifejezett a fájdalom nyeléskor és jellegzetesen fülbe sugárzik. A legerősebb a fájdalom a műtét utáni 5-8 nap körül. Fájdalomcsillapítás ajánlott a fő étkezések előtt, tehát naponta 3x. Erre a célra szabadon vásárolható bármelyik paracetamol készítmény vagy receptre kapható pl: Algopyrin és Cataflam. Kerülendő az Aspirin, Kalmopyrin vagy Istopyrin mivel fokozzák a vérzésveszélyt.

A már otthonában tartózkodó betegnek milyen szövődmény lehetőségekre kell figyelni?
Hőemelkedés és fülbe kisugárzó fájdalom gyakori és jellemző, de magasabb láz (38 C fok felett), vérköpés, folyamatos vérzés, alvadék hányás, barnás feketés hányás, fájdalomcsillapítóval nem enyhíthető fájdalom,, arc-, és fejtáji, valamint nyak duzzanat, nagyfokú elesettség esetén azonnali vizsgálat szükséges. Ezekben az esetekben hívjon mentőt vagy ügyeletes orvost, illetve jelentkezzen a legközelebbi területileg illetékes felvételes kórházban. Kérjük, hogy maradéktalanul tartsa be otthonában a kezelőorvostól kapott életmódbeli utasításokat.

Orrpolyp- és melléküreg-műtét (FESS)
Krónikus (idült) orrmelléküreg gyulladás

Ha a melléküregek gyulladása 3 hónapnál hosszabb ideig fennáll, akkor idült (krónikus) melléküreg gyulladásról beszélünk. A folyamat kialakulásában több faktor játszhat szerepet. Hajlamosító tényezők: az orr- és melléküregeit bélelő nyálkahártya által termelt nyálka (mucus) továbbításáért felelős csillószőr-rendszer károsodása, különböző eredetű idült (krónikus) náthák, az orrüreg olyan anatómiai eltérései, amelyek rontják a melléküregek szellőzését, gyermekkorban a krónikusan gyulladt túltengő orrmandula, belgyógyászati betegségek (cukorbetegség, reflux betegség), az immunrednszer csökkent működése. Bár baktériumok, kellően alapos tenyésztési eljárással, szinte mindig kitenyészthetőek, mégsincs elsődleges szerepük. A krónikus gyulladás következtében a melléküregek nyálkahártyájában gyulladásos sejtek szaporodnak el, és a gyulladásos folyamatok állandósulnak, következményesen a nyálkahártya megvastagodik, a termelt nyálka (mucus) összetétele és konzisztenciája megváltozik, gyakran gennyes váladék képződik.

Endoscopos orr-, és melléküregműtét (FESS)

 Mi a betegség és miért van szükség operációra?
A betegség lényege a rostasejekben, az arcüregben és a homloküregben, valamint az iköbölben (orrmelléküregekben) kialakult, gyógyszeres kezelésre meg nem gyógyult, idült (krónikus) gyulladás, polyposis. Ennek következménye a melléküregekben, az azokat bélelő csillószőrős hengerhám által normálisan képződő váladék elfolyási akadályozottsága, következményes váladékpangás, esetleg a váladék felülfertőződése, amely több más tünet között a leggyakrabban: orrdugulást, orrfolyást, garati váladékcsorgást, arc- és fejfájást, a szaglás csökkenését eredményezheti. Ezekben az esetekben, a kizárólagos gyógyszeres kezelés nem hoz kielégítő és tartós eredményt, ezért tanácsoljuk a műtétet.

Mi a beavatkozás célja?
Manapság a legtöbb orr és orrmelléküreg betegség, mint az idült melléküreg gyulladások, orr polyposis, alsó kagyló nyálkahártya túltengés, sebészeti kezelése un. endoscopos úton történik, bár bizonyos, elsősorban szövődményes esetekben a korábban alkalmazott un. külső feltárásból végrehajtott beavatkozásokat sem mellőzhetjük. Az endoscop alkalmazása szorosan kapcsolódik az un. funkcionális szemléletű orr és orrmelléküreg sebészethez (functional endoscopic sinus surgery, FESS), amely az orr és az orrmelléküregekben elhelyezkedő anatómiai struktúrák normál funkciójának megőrzését, visszaállítását célozza, azok lehető legcsekélyebb károsításával.
Az érzéstelenítés lehetőségei: A beavatkozás történhet altatásban, gyerekkorban (14 éves kor alatt) mindenképpen, valamint helyi érzéstelenítésben. Az érzéstelenítés formáját, vagyis, hogy a műtét altatásban vagy helyi érzéstelenítésben történjen, minden esetben a betegnek és orvosának közös megbeszélés alapján, a rizikófaktorokat és az alapbetegség kiterjedésének figyelembe vételével, egyénre szabottan kell eldöntenie. Felnőttek esetében elsősorban a helyi érzéstelenítésben történő műtétet támogatjuk, mivel a műtét alatti személyes kontaktus, minimalizálja a súlyosabb szövődmények lehetőségét, de hosszabb időtartamú beavatkozás, illetve nagy kiterjedésű elváltozás esetén nyugodtabb körülményeket teremt a narkózis a sebész és a beteg számára egyaránt.

Mi történik a műtét során?
A műtét során nincs szükség külső bőrmetszésre. Az orvos az orrlyukakon keresztül bevezetett speciális optikai eszköz, un. endoscop, segítségével, a szem ellenőrzése mellett hajtja végre az orr anatómiai struktúráin a tervezett beavatkozást. Az orr belseje felől megnyitja a rostasejteket, eltávolítja a beteg és már öngyógyulásra képtelen nyálkahártyát, amennyiben vannak polypokat is, valamint felszabadítja és kitágítja az orrmelléküregek természetes szájadékait. Ritkább esetekben felszabadítja a koponya közepén elhelyezkedő un. iköböl szájadékát. Speciális esetben, az orr felöl, fúróval feltágítja a homloküreg kivezető járatát. Az orrsövény és a középső orrkagyló elváltozásai zavarhatják az endoszkóp bevezetését és a jó feltárást, amely esetenként orrsövény-plasztikát, illetve orrkagyló-megkisebbítését tehet szükségessé. A sebész az endoszkóp mellett mikrosebészeti eszközökkel operál, a műtét végén, a vérzéstől függően esetlegesen tampon kerül az orrba, de ez nem általános. Arcüregi endoszkópia (sinuscopia) során egy vastagabb szúró eszközt (trokár) juttatunk át az arcüreg mellső vagy laterális (oldalsó) csontos falán keresztül, amelyen át endoszkóp vezethető be az arcüregbe.

Általános műtéti kockázat
A műtétek általános veszélyei, úgymint thrombosis, embólia, sebfertőzés, allergia, kóros vérzés és/vagy vérzékenység, életveszélyes és kóros lázas állapot, kóros szívműködési és keringési reakciók, következményes agyi működészavarok a műtét alatt és után viszonylag ritkák. A műtét kapcsán kivitelezett egyszerű beavatkozások (infúzió bekötése, véna-katéter) szükségessé válhatnak. A fektetés, műtéti előkészítés során perifériás idegsérülést okozó nyomási károsodás, a nyaki gerinc sérülése is kialakulhat. A műtéti fertőtlenítés, elektromos kés, lézersugár használata során gyulladások, hegek, égési sérülések keletkezhetnek. A testékszerek az elektromos eszközök alkalmazása során égési sérüléseket okozhatnak a bőrön, ezért kérjük azok eltávolítását a műtét előtt. A különböző kábító- és teljesítményfokozó szerek hatása alatt álló egyének gyógyszerekre, illetve a műtéti tehertételre való reakcióképessége megváltozhat, ezért kérjük, hogy az ilyen szerek fogyasztásának tényét - saját érdekében - közölje.

A műtét lehetséges mellékhatásai, veszélyei és szövődményei

Tipikus, illetve gyakori jelenségek a műtét után
Közvetlenül műtét után 1-2 óráig véres köpés, köhögési inger, köhögés, nyugtalanság, bágyadtság jellemzőnek mondható. Az orr elé helyezett parittyakötés fogja fel a váladékot, amely 1-2 óráig véres, több órával a műtét után már csak rózsaszínű. Néhány óráig könnyezés, fejfájás is felléphet. A műtét kiterjedésétől függően az arc-, és homloktájék érzékeny, illetve fájdalmas lehet, sinuscopia után az arc általában duzzadt. A műtét után jelentkező véresen festenyzett orrváladékozás általános.

Ritkán előforduló mellékhatások és szövődmények műtét után
Erősebb korai és késői utóvérzés az orrból és/vagy szájból újratamponálást tehet szükségessé. A szemüreget határoló vékony csontlemez részleges sérülése változó mértékű bevérzést okozhat a szemüregben (kb. 1/100), amely a szemkörüli szövetek lilás duzzanataként jelentkezhet és csak nagyon ritkán - a szemideg sérülésének veszélye esetén - tesz szükségessé műtéti feltárást. A könnycsatorna kisebb, részleges sérülése átmeneti könnyezést, kiterjedtebb károsodás maradandó könnyút elzáródást okozhat. A sérüléseken keresztül levegő juthat a bőr alá vagy a szemgödörbe, amely sercegésként tapintható. A levegő és a vérömleny általában nyom nélkül felszívódik, de ha befertőződik, akkor szövetközti gyulladás, esetleg tályog alakulhat ki. Fentieknél ritkábban fordul elő a mellső koponyaárok és az agyhártyák átszakadása, következményes agyvízcsorgással (kb. 1/1000). Kis kiterjedés és azonnali, műtét közbeni zárás esetén nyomtalanul gyógyulhat. Kiterjedtebb, esetleg az agyszövetet is érintő sérülés után agyhártya-, illetve agyvelőgyulladás alakulhat ki. Sinuscopia után szemüregi sérülés igen ritka. Asthmás - elsősorban nem vagy nem megfelelően kezelt - betegben fulladásos roham léphet fel a műtét alatt vagy után, amely megfelelő gyógyszeres kezeléssel jól befolyásolható. Asthmás beteg feltétlenül rendszeresen szedje, illetve használja gyógyszereit a műtét előtt.

Extrém (nagyon) ritkán előforduló mellékhatások és szövődmények műtét után
Igen szerencsétlen esetben az iköböl ritka anatómiai eltérései kapcsán vagy anélkül, az azt érintő beavatkozás kapcsán sérülhet a szemideg vagy a nagy, koponyaűri verőér (kb. 1/70000). Utóbbi általában végzetes kimenetelű, vagy maradandó bénulást okoz.  A szemideg vagy a szemüreg képleteinek sérülése szemmozgási nehézségeket, kettőslátást, látászavart, vakságot eredményezhet. Utóbbi nem csak az iköbölben végzett manipulálások eredménye lehet, hanem szemgödri bevérzés, vagy a szemgödörben okozott direkt sérülésé. A ritka szövődményként kialakuló agyhártya-, és agyvelőgyulladás igen ritkán halálos kimenetű is lehet. A műtét kapcsán fellépő súlyos fokú asthmás roham életveszélyes állapot, intenzív osztályos kezelést tehet szükségessé.

Speciális szövődmény-lehetőségek
Az agyburok sérülésének zárása kapcsán fokozott veszély áll fenn koponyaűri szövődmények irányában: agyhártya-gyulladás, agyvelőgyulladás, agytályog, esetleg koponyaűri vérzés, amelyek következtében – minimális eséllyel – idegrendszeri károsodások léphetnek fel, esetleg maradandó jelleggel.

Mi a várható eredmény?
A FESS műtét után a gyógyulás kilátásai jók, azonban a műtéti beavatkozás eredményessége a különböző tüneteket tekintve eltérő, ezért a betegnek és az orvosnak személyes megbeszélésen kell pontosítani, hogy mely tünet és milyen mértékben gyógyítható az operációval. Egyes betegségcsoportokban, mint az orr polyposis ill. bizonyos idült melléküreg gyulladások, további tartós gyógyszeres kezelésre lehet szükség, és idővel a betegség visszatérése sem kizárható.

A műtét utáni időszak, és életmódbeli tanácsok
A műtét napján, közvetlen a beavatkozást követően, párnával megemelt felsőtesttel való fekvés, rendszeres folyadékfogyasztás javasolt és sz.e. fájdalomcsillapítás szükséges. A műtétet követően, esettől függően kisebb vagy nagyobb sebfelület marad vissza, amelyből különösen az első 24 órában, de csökkenő mértékben még napokig véresen festenyzett orr váladékozás jelentkezik. A sebfelület gyógyulása, áthámosodása, hasonlóan egyéb sérülésekhez kb. 1 hét, de a teljes gyógyulás, az orr normál funkciójának visszatérése legalább 5-6 hetet vehet igénybe. Amíg a teljes gyógyulás megtörténik, pörkösödés, orrdugulás, orr váladékozás, enyhe fejfájás természetes jelenségként értékelhető. Ha a tüsszögés nem elkerülhető, nyitott szájjal ajánlatos, a vérzés és az arcra terjedő bőralatti levegőgyülem veszélye miatt. A műtétet követő egy hétig mindenképpen, de azután is a fokozatosság elvét megtartva, kerülni kell minden fizikai terhelést, haspréssel, feji vérbőséggel járó aktivitást (pl: sportolás, hajolgatás, emelés, forró fürdő, előrehajtott fejjel hajmosás, napozás, solárium), a vérzésveszély elkerülése érdekében. A műtétet követően 2 napig tilos az orrfúvás. A pörkképződés megszüntetésére, hosszabb rövidebb időn át fiziológiás sós orrmosást, olajos orrcseppet esetleg orrkenőcsöt lehet használni a kezelőorvos utasítása szerint. Amennyiben a betegségnek allergiás háttere van, tartós orr spray használata válhat szükségessé.

Orrsövényműtét
Az orrsövény porcból és csontból álló, nyálkahártyával fedett lemez. Normális esetben az arckoponya középvonalában helyezkedik el, és válaszfalat alkot a jobb és a bal oldali orrüreg között. A külső orrot belülről alátámasztja. Kisgyermekkorban az egész arc, benne az orrüreg és az orrsövény is viszonylag kicsi. A serdülőkor táján ez a terület jelentősen megnövekszik, kialakulnak a felnőttre jellemző arckoponya arányok. Ebben a folyamatban az orrsövény növekedésének vezető szerepe van. Gyakran előfordul azonban, hogy az orrsövény nem teljesen a középvonalban fejlődik, rajta kisebb-nagyobb görbületek alakulhatnak ki. Ebben szerepe lehet az orrot korábban ért ütésnek, de sokszor e nélkül is fejlődhet ferdén az orrsövény. Amennyiben a középvonaltól való eltérés valamelyik irányba jelentős, az egyik orrfél szűkebb, a másik tágabb lesz. Előfordulnak kacskaringós, S alakú ferdülések is, amelyek mindkét orrfelet egyaránt szűkítik. A szűkebb orrüregen át kevesebb levegőt tudunk beszívni, könnyen eldugul, gyakran pang benne az orrváladék. A tágabb oldal sem egészséges, nem tudja kellően felmelegíteni és párásítani a beáramló levegőt. Az orrüreg tágasságát, a kellemes, kielégítő orrlégzést nem csak az orrsövény alakja befolyásolja. Rendkívül bonyolult biokémiai mechanizmusok és vegetatív idegrendszeri reflexek szabályozzák az orrnyálkahártya vérteltségét, duzzadtságát, ezen keresztül az orrüreg tágasságát. A ferde orrsövény mellett mindkét orrfél alakja torz, az előbbi reflexmechanizmusok felborulnak, és gyakran akár a tágabb oldal is hajlamos lehet a bedugulásra. Az orrsövény ferdesége olykor az orr külső alakján is látható, olykor az egész orr tengelye ferde, máskor a sövény alsó éle valamelyik orrnyílásban aszimmetrikusan megjelenik.

A beavatkozás (műtét) indikációi (elvégzését indokoló tényezők):
Orrsövényműtétet végzünk azokban az esetekben, amikor a krónikus orrlégzési panasz hátterében orrsövényferdülés áll, vagy az, részét képezi a gátolt orrlégzést kiváltó és fenntartó okoknak. A műtét indoka lehet önmagában a jobb orrlégzés, a kellemesebb közérzet biztosítása. Súlyosabb esetekben az orrlégzési zavarnak már másodlagos következményei is kialakulhatnak, elhúzódó felső légúti hurutok, orrmelléküreg gyulladások, az alsóbb légutak érintettsége, krónikus torok és garatbántalmak, a fülkürt működésének zavarai, a középfül krónikus gyulladásai.

A műtét menete, rövid leírása:
A ferde orrsövény  többféle technikával operálható, a megfelelő módszer kiválasztása a konkrét eset ismeretében az operáló orvos feladata. Valamennyi technika közös jellemzője, hogy a ferde orrsövény csontos-porcos lemezéről részben vagy egészében lepreparáljuk a lágyrész borítást, amely nyálkahártyát, csonthártyát és porchártyát tartalmaz. A csont- és porclemezeket kibillentjük ferde helyzetükből, részlegesen el is távolíthatunk belőlük, alakítjuk, kiegyenesítjük, a középvonalba helyezzük a korábban szabálytalanul álló részeket. Ezután a kétoldali lágyrész borítást visszafektetjük rá, és az egész, szendvicsszerű szerkezetet az új helyzetében rögzítjük. Ezeknél a technikáknál csak az orrüregen belül van műtéti metszés és szükség szerint varrat. A rögzítést többnyire varratokkal esetleg tamponnal végezzük.

A műtét után javasolt életmód:
A friss orrsövényműtét után az orrüregből egy-két hétig savós-nyákos váladék szivároghat, vagy a váladék pörkök formájában az orrüregben megkeményedhet. Ennek puhítására általában olajos orrcseppet javasoljuk. A műtétet követően feltétlenül javasolt a pihenő, kímélő életmód 2 hétig mindenképpen. Kerülni kell minden fizikai terhelést, haspréssel, feji vérbőséggel járó aktivitást (pl: sportolás, hajolgatás, emelés, forró fürdő, előrehajtott fejjel hajmosás, napozás, szolárium), utazást, kirándulást, cipekedést, a vérzésveszély elkerülése érdekében. A műtét után, fokozott a fertőzés veszélye, ezért nem tanácsos közösségbe, vagy vendégségbe menni, fertőző beteggel érintkezni, vendégeket hívni 14 napig. A tényleges gyógyulást teljes biztonsággal csak kontroll fül orr gégészeti vizsgálaton lehet kimondani.

Fájdalomcsillapítás:
A műtét után a fájdalom nem gyakori, de főleg a csont struktúrákat is érintő beavatkozás után előfordulhat. Ezekben az esetekben fájdalomcsillapítás ajánlott Erre a célra szabadon vásárolható bármelyik paracetamol készítmény vagy receptre kapható Algopyrin és Cataflam. Kerülendő az Aspirin, Kalmopyrin vagy Istopyrin mivel fokozzák a vérzésveszélyt.

Mikor hívja orvosát?
Hőemelkedés orrdugulás, pörkösödés, enyhe fájdalom gyakori és jellemző, de magasabb láz (38 C fok felett), hidegrázás, folyamatos orrvérzés, fájdalomcsillapítóval nem enyhíthető fájdalom, gennyes orrfolyás, arc-, és fejtáji duzzanat, nagyfokú elesettség esetén azonnali vizsgálat szükséges. Ezekben az esetekben hívjon mentőt vagy ügyeletes orvost, illetve jelentkezzen a legközelebbi területileg illetékes felvételes kórházban. Kérjük, hogy maradéktalanul tartsa be otthonában a kezelőorvostól kapott életmódbeli utasításokat.

Tympanoplastica (fülműtét, a lyukas dobhártya helyreállítása)
Mi a tympanoplastica?
A tympanoplastica, a dobhártyán és szükség esetén, a hallócsontokon végzett mikro-sebészeti beavatkozás, amelynek célja, a dobhártya folyamatosságának és a hallócsontláncolati rendszernek a helyreállítása. Egyszerűsítve, a tympanoplastica célja: a dobhártyán lévő lyuk (perforatio) zárása a fülfolyás megszüntetésére és a hallócsont rendszer visszaépítése a hallás javítására.

Melyek a tympanoplastica indikációi?
A tympanoplastica akkor javasolt, amikor a dobhártya lyukas (perforált), ezzel visszatérő fülfolyást okozva, és a hallás gyengült. Azokban az esetekben is tanácsos tympanoplasticát végezni, amikor a dobhártya benyomul a dobüregbe (a középfül térségébe) roncsolva a hallócsontokat, valamint a középfület az egyensúlyozó szervtől, az arcidegtől és az agytól elválasztó környező csont falakat, un. cholesteatomát kialakítva.

Milyen mértékben javul a hallás a tympanoplasticát követően?
A tympanoplastica után a hallás javulásának mértéke alapvetően attól függ, hogy a betegség milyen súlyos volt, mennyire károsodtak a dobhártya és a hallócsontok.  Azokban az esetben, amikor csak a dobhártya károsodott, a sikeres műtét esélye 85-90%. Bizonyos esetekben a dobhártya helyreállítását és a hallásjavítást nem lehet egy műtéttel elérni. Ezekben az esetekben tervezett második műtét szükséges.

Létezik más lehetőség is, mint a tympanoplastica?
Az esetek messze túlnyomó többségében a tympanoplastica tervezett műtét, ami azt jelenti, hogy akkor kerül műtétre a beteg, ha felkészült az operációra. A hallásjavítása műtét nélkül is megoldható, hallókészülék segítségével, de a dobhártya lyukas voltából származó fülfolyások sok esetben pusztán gyógyszeresen nem szüntethetők meg.

Felkészülés a tympanoplasticára:
A tervezett tympanoplastica előtt szükséges minden olyan probléma rendezése, amely ronthatja a fülműtét eredményét. Elsősorban a fülkürtműködést befolyásoló, azt rontó orrgarati és orr- ill. orrmelléküreg gyulladásokat, adenoid hyperplasiát kell megoldani.
A műtét idején meglévő gennyes fülfolyás sem kedvez az eredménynek, sőt magát a dobhártya rekonstrukciót is sikertelenné teheti. Amennyiben a fülsebész a tervezett tympanoplastica előtt konzervatív kezelést ajánl, akkor azt szigorúan tartsa be.
Hallásvizsgálatot szükséges végezni a halláscsökkenés dokumentálására. Minél jelentősebb a halláscsökkenés annál hamarabb érdemes elvégezni a műtétet.

Hogyan történik a tympanoplastica?
A műtét történhet helyi érzéstelenítésben vagy főleg gyermekkorban (18 év alatt) altatásban. A sebészi metszés, a bőrmetszést, általában a fülkagyló mögött vagy a hallójárat bemenetben végezzük. Mindkét sebzés maradéktalanul gyógyul, egyik sem hagy kozmetikailag zavaró heget. Ezt követően a fülkagylót előre hajtjuk, majd megnyitjuk a dobhártya mögötti üreget, a dobüreget, és láthatóvá tesszük a dobhártyát. Ha lyuk van a dobhártyán, akkor a károsodott részeket eltávolítjuk, majd a fülkagyló mögötti izom bőnyéjéből (fasciájából) vett részlettel zárjuk a nyílást, ezzel egy folyamatos új dobhártyát, és lezárt dobüreget alakítunk ki. A behelyezett izom fascia részletet nevezzük graftnak. Ez teszi lehetővé, hogy a dobhártya lyuk külső oldalán a dobhártya bőr, belső oldalán a dobüreget bélelő vékony nyálkahártya ismét befedhesse a korábbi lyukat (perforációt). Ha szükséges a hallócsontok pótlása (ossiculoplastica) vagy a cholesteatoma eltávolítása, ezeket is elvégezzük a műtét során.
A beteg részéről rendkívül fontos a fülsebész által adott műtét előtti és a műtétet követő utasítások, életmódbeli tanácsok szigorú betartása. Ezek biztosítják a kiváló eredményt.

Milyen veszélyei vannak a tympanoplasticának?
Mivel a műtét a fül környékén és a fülben történik, amely vérerekben rendkívül gazdag, ezért fokozott a veszélye a vérzésnek.  A fül a krónikusan gyulladt esetekben nem steril, ezért a műtét reális szövődménye a műtét utáni fertőzés.  Minden eset bizonyos mértékben eltér egymástól, ezért a fülsebész, minden betegnél a konkrét esetnek megfelelően hangsúlyozza a szövődmény lehetőségeke.

Hallásromlás: A tympanoplastica fő célja a dobhártya pótlása, ugyanakkor lehetőség szerint a hallás javítása is.  Azonban kiterjedt gyulladásos esetekben, amikor a hallócsontokat is érinti a beavatkozás, esetleg a cholesteatoma eltávolítás alatt megnyílik a belsőfül, vagy elektromos csontfúró használata szükséges, a hallás javulása elmaradhat a várakozástól, ritka esetben romolhat is.
Arcideg bénulás: mivel a műtéti területen halad át az arcideg, rendkívül ritkán sérülhet, ezzel átmeneti vagy végleges bénulást okozva. Az arcideghez csatlakozik, a középfülön áthaladó, ízérzést közvetítő ideg. Ennek sérülése, a nyelv azonos oldalán ízérzés kiesést okoz.
Szédülés: Ez a komplikáció rendkívül ritka, és elsősorban akkor fordul elő, ha a cholesteatoma elroncsolta az egyensúly szerv csontos falát.
A pótolt dobhártya kilökődése vagy felszívódása: Mivel a dobhártya pótlása a szervezet saját anyagából (a rágóizmot borító kötőszövetes pólya) történik, ezért nagyon ritka az az eset, amikor a pótlásra használt anyag (graft) nem tapad meg.
A műtétet követően a tympanoplastica végleges sikeréhez elengedhetetlen a tervszerű rendszeres kontroll, amikor a fülsebész mikroszkópos kontroll alatt áttekinti a megújított dobhártyát, a hallójáratban meggyült váladékot eltávolítja, a hallást ellenőrzi. A beteg megjelenése ezeken a kezeléseken alapvető a siker biztosításához.

Laryngomicroscopia (hangszalagműtét)
Alapvető anatómiai és élettani tudnivalók:

A gége porcos vázú szerv, feladata egyrészt a levegő tüdőbe jutásának biztostása, a falat légcsőbe jutásának megakadályozása, másrészt a két hangszalag segítségével a hangképzés. A hangszalagok fogják közre a hangrést, amelyet a gége izmai mozgatnak.
Milyen betegségek esetén alkalmazzuk?
A laryngomicroscopia (LMC), számos indikáció miatt végezett, olyan invazív orvosi beavatkozás, amely szándékát tekintve lehet diagnosztikus célú és/vagy terápiás. Elsősorban gége ill. gége környéki betegségek, gyulladások, idült ödémák (Reinke ödéma), jó és rosszindulatú daganatok, rákmegelőző állapotok diagnosztizálására, a betegség megoldására, szövettani mintavételére, valamint speciális esetekben gégetágító műtétekre szolgál.

A tervezett beavatkozás menete:
Altatásban, a beteg hanyatt fekvő helyzetében, a szájon keresztül bevezetett, egy erre a célra kialakított fém eszközzel feltárjuk a gégét. Operációs mikroszkóp és speciális műszerek segítségével elvégezzük a gégén a tervezett beavatkozást.
Lehet-e szövődmény?
Gyakran észlelt műtét utáni panasz az enyhébb nyelv, és torokfájdalom, valamint a szájpad felületes sérülése, amely pár nap után magától gyógyul.
A feltárás folyamán sérülhet a fogsor, különösen érvényes ez a rossz állapotú fogakra és fogpótlásokra. Ezért rendkívül fontos, hogy a beteg a kivehető fogpótlásokat a műtét előtt távolítsa el.
Rendkívül ritkán, főleg daganat gyanús és hangréstágításos esetekben, a beavatkozás során olyan erős vérzés léphet fel, amelynek ellátása elektromos vérzéscsillapítást vagy a gége tamponálását teszi szükségessé, vagy maga a daganat okoz légzési akadályt. Ezekben az esetekben, életveszély elhárítása miatt, a légzés biztosítása érdekében légcsőmetszésre kényszerülünk.
A beavatkozás ill. az altatásból történő ébresztés során gége görcs ill. vizenyős gége duzzanat léphet fel. Az esetek túlnyomó többségében ez a görcs vagy duzzanat gyógyszeresen megoldható és későbbi következménnyel nem jár, de rendkívül ritka esetben a légzés biztosítása érdekében légcsőmetszésre kényszerülünk. Fontos körülmény, hogy a légcsőmetszés, a súlyos daganatos eseteket leszámítva, csak átmeneti, és 24-48 óra elteltével végleg megszüntethető.

Utókezelés, otthoni tennivalók:
Speciális utókezelést a fenti műtét nem igényel, a betegnek azonban a sikeres gyógyulás érdekében az alábbi életmódbeli tanácsokat érdemes betartania:
Beszédtilalom, és hangadási tilalom a műtétet követő 7 napig. A suttogó beszéd is terheli a gégét, ezért a suttogást is kerülni kell.
A túl forró vagy túl hideg ételek és italok, valamint a szénsavas italok és fűszeres ételek kerülése.
Általánosságban kímélő életmód, a fizikai megerőltetés (fizikai munka, emelés, erőlködés), sportolás kerülése legalább 7 napig.
Szigorú dohányzási tilalom.
Betegeink egy része műtét előtti ill. műtét utáni foniátriai kezelésben részesül. A műtét szükségességének megállapítása ilyen esetben a foniáter (hangrehabilitációval foglalkozó) szakorvos és a műtétet végző fül orr gégész közös megbeszélésével történik. Ezekben az esetekben a műtétet követő időszakban a betegnek az általános tennivalókon kívül a foniáter szakorvosa utasításait is követnie kell.