Betegségekről részletesebben
- Akut (heveny) középfülgyulladás - Akut orrmelléküreg-gyulladás (arcüreg, homloküreg, rostasejtek, iköböl) - Fülzúgás (tinnitus) - Hallójárat (külsőfül) gyulladás - Krónikus (idült) középfülgyulladás - Preauricularis fistula (fül előtti sipoly)
Akut (heveny) középfülgyulladás
Általános tudnivalók
A heveny középfülgyulladás a dobüreg, azaz a dobhártya mögötti térség fertőzéses állapota. Jóval gyakrabban fordul elő kisgyermekkorban, míg időskorban kifejezetten ritkaságszámba megy. Hajlamosíthat rá az orrmandula megnagyobbodása, illetve felső légúti fertőzés, valamint a szeles, változékony, hideg idő is. Alapvetően savós és gennyes formát különböztetünk meg.Heveny savós középfülgyulladás
A savós középfülgyulladás oka elsősorban az orrgaratban keresendő. Ugyanis a dobüregi légnyomás kiegyenlítése az orrgaratból induló fülkürtön (Eustach- kürt) keresztül történik, és ha ez a mechanizmus nem működik megfelelően, például kisgyermekeknél az orrmandula fizikailag zárja el a fülkürt bejáratát, vagy nátha esetén a gyulladt, duzzadt orrgarati nyálkahártya, akkor a középfül üregrendszere nem kap levegő utánpótlást, és az üregben vákuum keletkezik. A negatív nyomás savót szív ki a nyálkahártyából, így a dobüregben idővel a levegő helyét savós váladék fogja elfoglalni. Ez akár 1-2 óra alatt is létrejöhet, és legtöbbször erős fájdalommal, füldugulással jár, de sokszor nem társul hozzá hőemelkedés vagy láz. Vizsgálat során a dobhártyát ilyenkor behúzottnak (valójában benyomottnak) látjuk, mivel a külső légnyomás nagyobb, mint a dobüregi nyomás. Ezen kívül a dobhártya erezettsége fokozódik, sőt hosszan tartó savós középfülgyulladás a dobhártya átmeneti megvastagodását is maga után vonhatja. A savós középfülgyulladás kezelése az elsődleges –orrgarati- probléma megoldásán alapul. Ez azt jelenti, hogy lohasztó orrcseppet kell napjában többször is, lógatott fejhelyzet mellett az orrgaratba csepegtetni. Emellé általános gyulladáscsökkentőt, esetleg antihisztamint adunk. Az esetek nagy részében ez megoldja a problémát, azonban elhúzódó esetben a fül felszúrása (paracentesis) meggyorsítja a gyógyulást és a hallás megjavulását. Antibiotikum adása csak bakteriális felülfertőződés esetén szükséges. Nagyon ritkán, de jelentős mértékű, hirtelen nyomásváltozás is okozhat savós középfülgyulladást, ezt aero otitisnek hívjuk. Leggyakrabban repülőút során, fel- vagy leszállásnál alakul ki. Kezelése megegyezik a fertőzéses eredetű savós középfülgyulladáséval.Heveny gennyes középfülgyulladás
A savós középfülgyulladással ellentétben a gennyes középfülgyulladás nem mindig rossz fülkürtműködés talaján alakul ki, viszont maga a kórokozó itt is általában az orrgaratból származik, és a fülkürtön át jut a középfülbe. A gennyes középfülgyulladás baktérium okozta fertőzés. Klasszikus formáját Streptococcus, Staphylococcus, vagy Haemophilus okozza, de egyre gyakrabban találkozunk gram negatív baktériumokkal is. A betegség tünetei és kezdeti lefolyása hasonló a savós középfülgyulladáshoz, azonban jóval gyakrabban társul hozzá hőemelkedés vagy láz. A dobhártya gennyes középfülgyulladásnál csak a legkorábbi fázisban behúzott, egy idő után a felgyülemlő genny inkább már kifelé domborítja. A dobhártya egésze vörös, megvastagodott, és általában a fájdalom is erősebb, mint a savós formánál. A gennyes középfülgyulladás kezelése megegyezik a savós középfülgyulladás kezelésével (lásd feljebb), azonban a szövődménymentes és gyors gyógyulás miatt ilyenkor javasolt a fülfelszúrás és az antibiotikum adása is. Természetesen –bár nagyon ritkán- a felszúrásnak is lehetnek szövődményei, de ha adott esetben nem szúrjuk fel a fület, azzal nagyobb veszélybe is sodorhatjuk a beteget! A gennyes középfülgyulladás életveszélyes szövődményekhez is vezethet, például agyhártyagyulladás, csecsnyúlványgyulladás, agytályog, vagy szepszis is kialakulhat. A szövődmények nagy része csak műtéti úton rendezhető. Néha a genny olyan gyorsan felgyülemlik, hogy 1-2 óra alatt kiszakítja a dobhártyát, és fülfolyás alakul ki. A genny által kiszakított dobhártya rosszabbul gyógyul, mint a felszúrás sebe, ezért is célszerű a szakadást felszúrással megelőzni. Mindenesetre a dobhártyán keletkezett lyuk legalább 95%-ban spontán pár nap alatt bezáródik. A középfülgyulladás –főleg a gennyes forma- kontrollja nagyon fontos. Ugyanis néha a kezelés csak a panaszokat szűnteti meg, de némi váladék visszamaradhat a középfülben, ami hosszú távon hegek kialakulásához, hallásromláshoz vezethet.Akut orrmelléküreg-gyulladás (arcüreg, homloküreg, rostasejtek, iköböl)
Az alábbiakban a 2012-es európai ajánlás (2012- Rhinology - Fokkens et al. - European Position Paper on Rhinosinusitis and Nasal Polyps 2012) alapján ismertetjük az akut orrmelléküreg-gyulladást (akut rhinosinusitis - ARS). Az akut orrmelléküreg-gyulladás (ARS) az orr- és melléküregrendszerének (arcüreg, homloküreg, rostasejtek, iköböl) fertőzéses eredetű gyulladásos állapota, mely orrdugulással és/vagy orrváladékozással (előre vagy hátracsorgás) jár, amit kísérhet arcfájdalom, és/vagy szaglászavar. Ezek a panaszok rövid időn belül, napok alatt alakulnak ki, és 12 héten belül elmúlnak. A lassan, fokozatosan, hetek-hónapok alatt kialakuló, és 12 hétnél hosszabb ideig fennálló, orrdugulással, garati váladékcsorgással, szaglászavarral járó orrpanaszok nem akut fertőzésre jellemzőek, ott más jellegű orrbetegséget (krónikus orrmelléküreg-gyulladás, allergiás nátha, orrsövényferdülés, stb.) kell keresni. Felnőttekben az akut orrmelléküreg-gyulladást nagyrészt vírusok okozzák, és általában rövid időn belül lezajlik, és spontán elmúlnak a panaszok. Számos erre vonatkozó kutatás összegzése alapján 10 napra tehető a fertőzés felső határa, azaz 10 napon belül várhatóan meggyógyul a beteg. Ha a panaszok 10 napnál is tovább változatlanul fennállnak, vagy a panaszok kezdetét követően, pár nappal később (általában 5 nap) további romlás következik be, akkor beszélhetünk akut, vírusfertőzést (náthát) követő orrmelléküreg-gyulladásról (Acute post-viral rhinosinusitis), melyek egy meghatározott részét biztosan baktériumok okozzák, ezt akut bakteriális rhinosinusitisnek hívjuk (ABR). Míg a gyakoribb, vírusos ARS 10 napon belül várhatóan kezelés nélkül is meggyógyul, addig a súlyosabb bakteriális forma (ABR) nem okvetlen gyógyul meg spontán, akár szövődményeket is okozhat, viszont megfelelő antibiotikummal jól gyógyítható. Az akut bakteriális rhinosinusitis (ABR) tünetei a sima akut rhinosinusitishez (ARS) képest súlyosabbak, az alábbi tünetek, jelek közül legalább 3 megléte jellemzi: • színes orrváladék és vizsgálat során látható gennyes váladék az orrüregben (általában egyoldali) • helyi fájdalom (általában egyoldali) • láz (38C feleltt) • emelkedett CRP / süllyedés érték • „kettős megbetegedés”, a betegség kezdetén megjelent orrpanaszokban a betegek egy stagnálásos időszakot követően, általában pár nappal később a javulás helyett további romlás észlelnek. Az akut orrmelléküreg-gyulladás (ARS) diagnózis felállítása a betegek panaszain, és a fül- orr- gégészeti vizsgálaton alapul, képalkotó vizsgálat (CT, röntgen, ultrahang), vagy vérvétel rutinszerűen egyáltalán nem szükséges. A képalkotók közül egyébként egyértelműen a CT lenne a leghatékonyabb és megbízhatóbb, de általában enélkül is felállítható a diagnózis. A hagyományos orrmelléküreg (arcüreg) röntgen nem elég megbízható, az ultrahang pedig még kevésbé. Az ARS kezelése elsősorban tüneti, de közepes vagy súlyos esetekben szóba jön szteroidtartalmú gyulladásgátló orrpsray használata is. A lázzal és komoly fájdalommal nem járó esetekben az antibiotikum felesleges, számos kutatás igazolta, hogy nem gyorsítja meg a felépülést. Az egyértelműen bakteriális eredetű esetekben (ABR) azonban antibiotikum javasolt, sőt, komoly panaszok esetén rövid, szisztémás (tabletta formátumú) szteroid kezelés is szóba jön a megfelelő antibiotikum mellett. A bizonyítékon alapuló orvoslás jegyében végzett kutatások azt igazolták, hogy az akut orrmelléküreg-gyulladás kezelésére használt, hagyományosan bevett gyógyszerek, pl. az allergiaellenes tabletta, a lohasztó orrcseppek-orrspray-k, inhaláció, vitaminok, stb. magát a betegségből való felépülést nem gyorsítják meg, legfeljebb a panaszokat tudják átmenetileg mérsékelni.Fülzúgás (tinnitus)
A „tinnitus” kifejezés, a köznyelv által „fülzúgásnak” vagy „fülcsengésnek” nevezett jelenség orvosi megfelelője. Annak ellenére, hogy vannak betegek, akik nem zúgást vagy csengést, hanem más jellegű hangot hallanak, a tinnitus vagy fülzúgás megnevezés a használatos. A zavaró hang hallható lehet az egyik, vagy mindkét fülben, de gyakori, hogy a beteg a fejében középen hallja a hangot. A hang jellege lehet magas, közepes vagy mély frekvenciájú, lehet egy hang, de nem ritka a kettő vagy több komponensből álló fülzúgás. Lehet a hang még folyamatos, állandóan észlelt, de lehet változó intenzitású, hol eltűnő, hol erősödő. Szinte minden életkorban előfordul, de különösen gyakori hangos zajbehatást követően. Ez utóbbi esetben hosszabb rövidebb idő után magától elmúlik, komolyabb problémát csak akkor jelent, ha a zajbehatás tartóssá (krónikussá) válik. Ekkor a következményes fülzúgás is megmaradhat. Az orvosi irodalom két alapvető csoportra osztja a fülzúgást: Objektív tinnitusra, ahol a beteg fülzúgása akár más ember által is hallható, természetesen általában csak megfelelő erősítést követően. Ezekben az esetekben ténylegesen van egy zajt, fülzúgást kiváltó hangforrás a szervezetben. Okai az objektív fülzúgásnak vaszkuláris és fülkürteltérések, valamint a hallócsontokkal összefüggésben lévő kis dobüregi izmok működési zavarai lehetnek. A másik nagy csoport a szubjektív tinnitus, ahol értelemszerűen nincs valóságos hangforrás, a fülzúgás érzet mögött nincs valódi hangjelenség.Objektív tinnitus
I./ Vaszkuláris eredetű fülzúgás (pulzus szinkron fülzúgás):
Érszűkületek, elsősorban a nyaki és a gerincoszlop fő verőerei) és a szívet érintő bizonyos betegségek esetén a kóros áramlás hangjai a fül felé vezetődhetnek. Egészséges esetben a pulzus nem hallható. A vascularis eredetű fülzúgások többnyire pulzus szinkron jelentkeznek.Kongenitalis arteriovenosus malformatio
Kóros összeköttetés áll fenn a fül környéki artériák és vénák között. Lehet az artéria occipitale és sinus transversus, vagy az arteria carotis interna és a vertebrális vénák között.Szerzett arteriovenosus shunt
A szerzett arteriovenosus kóros összeköttetések legnagyobb részét a glomus jugulare és glomus tympanicum tumorai okozzák. Ezekben az esetekben a beteg gyenge vagy ütő hangként írják le a fülzúgást, és gyakran egyidőben halláscsökkenés is jelentkezik.Artériás eredetű tinnitus
Okai között a merev falú, abnormis lefutású carotis (nyaki fő verőér) vagy annak szűkülete esetleg a belső hallójáratban lévő érhurok szerepel, amely érhurok nyomja a VIII. (vestibuloconchlearis) agyideget. A diagnosztikában az MRI és MR-angiográfia (MRA) ad nélkülözhetetlen segítséget.Vénás eredetű tinnitus
Vénás eredetű fülzúgás oka lehet magas vérnyomás valamint a koponya vénás vérét elszállító fő gyűjtőérnek a koponyából való kilépésének közelében elhelyezkedő, normálisan s jelenlévő öbölszerű tágulatának abnormis magas elhelyezkedése, Ha ennek a kiöblösödésnek a csontos fala hiányos, ami normálisan is előfordulhat, sokszor rövid, mély „vénás zúgást” jelez a beteg, amely jelenség a változik a fej helyzetváltoztatásával, vagy mozog vagy ha a vénára nyomást gyakorolunk. A fülzúgás általában egyoldali. A sinus transversus részleges szűkülete is vénás fülzúgást okoz, amelynek leggyakoribb oka a befelé növekvő arachnoid granulació.II./ Patológiás fülkürt
A nyitott fülkürt gyakran okoz, a tenger morajlásához hasonlító, az orrlégzéssel szinkron fülzúgást. A tünet általában ébredéskor hiányzik, de nem sokkal azt követően a felkelés után megjelenik, azonban fekvő helyzetben ismét gyengül vagy megszűnik. Ehhez a típusú fülzúgáshoz társuló gyakori panasz a „viszhangzás” és az, hogy a saját beszédje felismerhetetlen (dysautophonia). Ez a tünetcsoport leggyakrabban daganatos betegségekkel, hirtelen testsúlycsökkenéssel, erőltetett fogyókúrával, orrgarat sugárkezeléssel kapcsolatban jelentkezhet.III./ A lágy szájpad izmainak (musculus tensor et levator palatini) myoclonusa
A dobüreget az orrgarattal összekötő és a fül szellőzését (ventillációját), ezzel a dobhártya két oldalán a megfelelő nyomásviszonyokat biztosító anatómiai struktúra a fülkürt. A nyitást végző izmok (musculus tensor et levator veli palatini) hasonlóan a szervezet egyéb izmaihoz görcsös állapotba kerülhetnek vagy beidegzési zavarban szenvedhetnek. Az ekkor létrejövő hangot a betegek, gyors (40-200 ütés/perc) kattogásként érzékelik és a jelenség intermittáló. A jelenség oka, hogy a szájpad izomzatának görcsös mozgásával egyidőben „kattog” a fülkürt membrana mucosája. A jelenséghez a fülben panaszolt telítettség érzés és a hallás bizonyos fokú torzulása is társulhat. A beteg anamnezisében gyakori a tarkó kiindulású fejfájáshoz társuló izomspazmus és a rágóizület (temporomandibularis izület) fájdalma. A stressz fokozódása sokszor rontja a tüneteket is.IV./ A dobüregi izmok (musculus tensor tympani, musculus stapedius) myoclonusa
A dobüregben a hallócsontok mozgását kiegészítő kis izmok, mint a muculus tensor tympani és musculus stapedius beidegzési zavarai és irritációja görcsös izom összehúzódáshoz vezethet, amelyet a beteg kattogáshoz vagy zászlócsattogáshoz hasonló fülzúgásként él meg.
Fülzúgás jellege | Kiváltó ok | Társuló jelenségek |
---|---|---|
mély pulzáló | vena jugularis bulbus | a fej helyzetváltozásával a zúgás is változik |
zászlócsapkodás | dobüregi izmok | |
kattogó | lágyszájpad izom | telítettségérzés a fülben, hallásromlás |
tengermorajlás | nyitott fülkürt | orrlégzéssel szinkron |
érdes, durva, alacsony frekvenciájú hang | rágóizületi betegség | teltség-feszülés érzés a fülben |