Arc- és fejfájás ambulancia

Az orr és melléküregrendszer betegségeihez kapcsolt arc- és fejfájás diagnosztikája

Munkatársaink és rendelési idők

Dr. Varga Zsuzsa
Rendelési idő: kedd 15:00 - 16:00, csütörtök 18:00 - 20:00


Arc- és Fejfájás Diagnosztika

Az arc- és fejfájdalom egyaránt lehet tünete fül-orr-gégészeti, ideggyógyászati,reumatológiai, fogászati, szájsebészeti elváltozásoknak. Rinológiai munkacsoportunkbehatóan foglalkozik az ismeretlen eredetű, régóta fennálló arc- illetve fejfájdalommalküzdő betegek kivizsgálásával és gyógykezelésével. A legfrissebb nemzetköziirányelvek, diagnosztikus és terápiás vezérfonalak felhasználásával, a társszakmákképviselőinek szükség szerinti bevonásával vállaljuk betegink hosszú távúgondozását.

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz az ideggyógyászati gyakorlatban, valamint aháziorvoshoz forduló betegek körében is vezető helyen áll. Mindenkinek fáj a fejelegalább egyszer az életben, a lakosság mintegy felénél jelentkezik évente fejfájás. A krónikus fejfájás munkaképesség csökkenésben megnyilvánuló hatásameghatározó jelentőségű.

A Nemzetközi Fejfájás Társaság (IHS) iránymutatása szerint a fejfájások három főcsoportját különítjük el:

1. Elsődleges (önálló) fejfájások

Az elsődleges fejfájásokra jellemző, hogy modern képalkotó vizsgálatokkal sem leheta központi idegrendszerben kóros szerkezeti eltérést ki mutatni. Ide tartozik a tenziósfejfájás, a migrén és variánsai, valamint a cluster fejfájás és egyéb ritka fejfájások.

2. Másodlagos (tüneti) fejfájások

A szervi betegségek kísérőjeként megjelenő fejfájásokat nevezzük másodlagosfejfájásoknak. Gyakoriságukat tekintve elsősorban a nyaki gerincoszlop, az arc- ésaz agykoponya betegségeivel együtt járó fájdalmak a meghatározóak. Így a nyakigerincoszlop meszesedése, porckorongsérve, foggyökér- és ínyelváltozások,arcidegzsába, zöldhályog, agydaganatok, agyi érelváltozások, az agy és burkainakgyulladásos megbetegedései, az orr-melléküregek gyulladásos folyamatai, arágóízület elégtelen működéséből származó fájdalmak. Kevésbé gyakran okoznakfejfájást a vércukor és a vérnyomás kóros változásai, a láz vagy a felső légúti hurutosmegbetegedések. A másodlagos fejfájáshoz tartozik ezen kívül a különböző vegyianyagok és drogok által kiváltott fejfájás, a gyógyszerek túlzott használatától vagyelvonásától eredő fejfájás.

3. Egyéb arc- és fejfájások, idegfájdalmak

Az elmúlt évtizedekben folyamatos érdeklődés kíséri a világ legnagyobb fejfájássalfoglalkozó szervezetinek (IHS, IASP) munkáját az osztályozás, diagnosztikus és  terápiás irányelvek kidolgozásával kapcsolatban. Bizonyos fejfájás típusoknálmegfigyelhető, hogy nem tudjuk egyszerűen besorolni az ismert kategóriákba, ezértilyenkor a gyakorlatban a tünetek alapján leginkább közel álló kategóriában hatásosterápiás protokollal élünk és csak hosszú távú követés során derülhet ki, hogy helyesvolt-e a diagnózis, így az elért javulás placebohatás eredménye-e.

A témában élen járó dán kutatócsoport munkájának köszönhetően igazolódni látszikaz a teória, mely szerint a migrén és a tenziós fejfájás kialakulásában szerepe van azV. agyideg agytörzsben elhelyezkedő magjának fokozott érzékenységének, azaz aperifériás sérülést követően hosszan fennálló fájdalomérzékelő ingernek, amelyektraumák, műtétek, elhúzódó gyulladások következtében alakulhatnak ki. A koponyacsontot körülvevő erekből, izomzatból, illetve az agyhártyából eredő ún. myofasciálisfájdalomérzékelő ingerek szintén befolyásolják az V. agyideg magjánakérzékenységét. Továbbá fontos szerepet tanúsítanak pszichológiai és neurológiaitényezőknek, amelyek az ún. supraspinalis gátlás csökkentése révén érvényesülnek.

A gyakorlatban számunkra ez azt jelenti, hogy fenti Olesen-féle vascularis-supraspinali-myogen elméletből kiindulva célszerű, ha konkrét diagnózis helyett afájdalom jellegét próbáljuk meg körülírni, ahelyett, hogy az egyéb kategóriábasoroljuk be.

A pontos diagnózis felállításához az anamnesis igen részletes felvételére vanszükség. Az arc- és fejfájással járó kórképek tünetei között gyakori az átfedés,nemritkán ugyanabban a megbetegedésben szenvedők különböző szakrendeléseketkeresnek fel.


A legfontosabb támpontok:

 	
Hova lokalizálódik, hova sugárzik a fejfájás?
 	
Mély vagy felületes fájdalomról van-e szó?
 	
Folyamatos vagy periódikusan jelentkezik-e a fájdalom?
 	
Hogyan és mikor kezdődött a fejfájás?
 	
Milyen gyakori a fejfájás?
 	
Mi a jellegzetessége a fejfájásos rohamnak, van-e súlyosbodó tendencia?
 	
Milyen hosszúak a fejfájásos periódusok?
 	
Mi váltja ki a fájdalmat?
 	
Mi mérsékli a fájdalmat?
 	
Vannak-e társuló tünetek?
 	
Milyen hatással van a fejfájás a napi rutinra, alvásra?
 	
Milyen korábbi kezelések történtek, milyen eredménnyel?

Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a leggyakoribb fejfájással illetve fejfájás nélkül jelentkező arcfájdalmak fül-orr-gégészeti vonatkozásairól:

Migrén:

 	
időtartam: 4-72h
 	
oldaliság: egyoldali
 	
jellege: lüktető, erős
 	
lokalizáció: homloktáj, szemgödör, arctájék
 	
aura nélkül, aurával
 	
társuló tünet lehet: fotofóbia, fonofóbia, hányinger, hányás
 	
női dominancia
 	
provokálja: stressz, ételek, légnyomásváltozás
 	
gyógyszeres kezelés lehetőségei:

 	
nem specifikus gyógyszerek: aszpirin, paracetamol, ibuprofen, codein-foszfát, metoclopramid, donperidon
 	
specifikus gyógyszerek: triptánok, ergotamin, dihydroerogatmin



Tensiós fejfájás

 	
jellege: nyomásérzés, feszülés, abroncsszerű szorítás
 	
intenzitás: változó
 	
időtartam:

 	
epizódikus
 	
krónikus:

 	
min. 15 nap/hó
 	
min. 6 hónapig
 	
kevésbé javul nem-szteroid gyulladáscsökkentőre-




 	
gyakoriság: változó
 	
lokalizáció: homlok, tarkó
 	
társuló tünetek lehetnek: depresszió, nyugtalanság, homlok bőrének felületesérzékenysége
 	
gyógyszeres kezelés lehetőségei:

 	
kis dózisú amitryptilin
 	
propranolol
 	
sodium valproat




Cluster fejfájás:

 	
 oldaliság: egyoldali
 	
 lokalizáció: homlok, halánték, szemkörnyéki régió, arctájék, felső fogsor
 	
 jellege: késszúrásszerű, égő
 	
 férfi dominancia
 	
kísérő tünetek: egyoldali orrváladékozás, orrdugulás, könnyezés, kötőhártya-gyulladás;
 	
jellemző életkor: 20-40 év
 	
 időtartam: 15 perc – 2 óra hosszúságú rohamok, főleg éjjel; naponta 1-2 alkalommal; akár hónapokig tartó rohammentes időszakok
 	
provokálja: alkoholfogyasztás
 	
gyógyszeres kezelési lehetőségek:

 	
lítium
 	
oxigén inhaláció
 	
verapamil
 	
triptánok
 	
szteroid




Paroxizmális hemicrania:

 	
 jellege: kínzó
 	
női dominancia
 	
időtartam: 2-45 perc; bármely napszakban, 5-20 epizód/nap
 	
lokalizáció: homlok, halánték, szemkörnyéki régió, arctájék
 	
társuló tünetek: orrdugulás, arcpír, könnyezés, ritmuszavarok
 	
kisugárzódhat: váll, nyak, kar irányába
 	
gyógyszeres kezelési lehetőség:

o indometacin

Szemészeti megbetegedésekre visszavezethető arc – és fejfájdalmak lehetséges okai:
- nem korrigált törési hibák
- látóideg megbetegedései (pl. gyulladása)
- ínhártyagyulladás (scleritis)
- heveny zöldhályog
- szemüregi és szemüreg körüli kötőszövet gyulladása (periorbitalis cellulitis)
- uveitis (a szem középső határoló rétegének gyulladása), keratitis (a szaruhártya ill. a szaru- és kötőhártya gyulladása)
- száraz szem szindróma
- szemtengelyferdülés

Kisugárzó fülfájás leggyakoribb okai:
- rágóízületi eltérések
- mandulatájék, algarat, nyelvgyök szervi eltérései

Orrmelléküregek gyulladásaira visszavezethető arc- és fejfájdalmak:
- felsőlégúti hurutok
- heveny orrmelléküreg-gyulladás
- krónikus orrmelléküreg-gyulladás heveny fellángolása

Középarctáji szegmentfájdalom:
- egyik ismert fejfájás típusba sem sorolható be
- az arcfájdalmon kívül egyéb kísérő panasz nincs
- hátterében nincs orrmelléküreg-gyulladás
- negatív orrendoszkópos lelet
- negatív orrmelléküreg CT

Az arcfájdalom eredetéről általában:
Számos elmélet látott napvilágot az arcfájdalom kialakulásának lehetséges hátteréről. Az elmúlt évtizedekben oly népszerűnek tartott „kontaktpont teória” mára bizonytalanná vált. Az orrüreg rendkívül változatos anatómiai tulajdonságokkal rendelkezik, egyes megfigyelések szerint az orrsövény és az orrkagylók érintkezési felületének megfelelően nyákpangás, később fertőzések, majd arcfájás alakulhat ki, melyben a fájdalom érzékelésében szerepet játszó ingerület közvetítő molekulák felszabadulása játszik szerepet. Azonban azt is megfigyelték, hogy tünetmentes egyének esetében ugyanakkora százalékban fordul elő kontaktpont, mint az arcfájdalommal bírók között.

Klinikai tapasztalatok szerint orrcsonttörést követően jelentkező orrháti és orrgyöki fájdalom vagy érzéketlenség (paraesthesia) hátterében állhat a hegszövetben kialakult apró neurinoma, vagy a beteg által átélt stressz. A traumás sérülés után kialakuló neuropathiás fájdalom kialakulásának vagy elmaradásának oka még nem teljesen tisztázott, de vélhetően a központi idegrendszer nagyfokú plaszticitásával áll összefüggésben, tehát életünk során az agy folyamatosan fejlődik, építi ki az idegsejtek közötti újabbnál újabb kapcsolatokat. Fenti jelenség magyarázatul szolgálhat arra, hogy egyeseknél arc- vagy fejsérülést követően, vagy ismételten végeztt orrmelléküreg műtét után, visszatérő fertőzéseket követően, régóta fennálló allergia mellett, a fokozott centrális szenzitizáció vagy a centrális gátlás kiesése miatt fokozódik a fájdalomérzet, hyperaesthesia vagy paraethesia alakulhat ki. Az idegek átvágása, roncsoló sérülése, neuromák keletkezése, valamint a demyelinizáció jelensége az ingerület átvitelben olyan módosulást eredményezhet, mely következtében arcfájdalom alakulhat ki, ez az ún. deafferentáció. Ennek típusos megnyilvánulási formája a foghúzás után fellépő fantomfájdalom.

 Fogak és az állkapocs megbetegedései során fellépő arcfájdalmak leggyakoribb okai:
- fogbél elváltozási
- gyökérhártya (periodontium) érintettségei (periapikális tályog, heveny és idült gingivitis, heveny pulpitis)

Állkapocs ízületi elváltozások (temporomandibularis disfunctio):
- oldaliság: egyoldali
- életkor: fiatal felnőttek
- fájdalom jellege: tompa, mély
- kiváltó ok: fogcsikorgatás, trauma, fogászati beavatkozás
- hajlamosító: keresztharapás, hiányos fogazat, nem megfelelő fogpótlás
- háttere: izomspazmus (musculus pterygoideus)

Egyéb specifikus fájdalmak:
- Eagle-szindróma (proc.styloideus elongatus)
- glossodynia
- trigeminus neuralgia, nervus mentalis neuralgia, glossopharyngeus neuralgia
- herpes fertőzést követő neuralgia
- atípusos arcfájdalom (szervi eltérés teljes bizonyossággal kizárható, gyakran pszichés okokra visszavezethető)