Gyermek fül- orr- gégészet

Gyermekek fül- orr- gégészeti betegségeinek diagnosztikája és kezelése
Rendelési idők




szerda 16:40 - 18:00
Dr. Pálinkás Edina




szerda 16:40 - 18:00
Dr. Tinku Dóra




Áraink 2024. november 1-től




Általános fül- orr- gégészeti vizsgálat
20 perc
30.000,- Ft



Kontroll vizsgálat*
20 perc
21.000,- Ft



Gondozás / receptírás

5.000,- Ft



* Kontroll vizsgálatnak számít ugyanazon betegség/panasz kapcsán, az első vizsgálat során rendelőnkben javasolt, fél éven belüli ismételt vizsgálat.

Rendelőnkben lehetőség van a vizsgálati díjakat bankkártyával fizetni.
A legtöbb egészségpénztár kártyáját szintén elfogadjuk, szerződött partnereink listáját ide kattintva tekintheti meg.
Bővebben a gyermek fül- orr- gégészet
Az élet minden területén, így az orvoslásban is igaz, a gyermek nem kicsinyített felnőtt. A gyermekkori fül-orr-gégészeti kórképek előfordulása, gyakorisága is eltér a felnőtt kori megbetegedésekétől.

Leggyakrabban fertőzéses eredetű betegségek kapcsán fordulnak a szülők gyerekükkel fül-orr-gégészhez. Az immunrendszer érése születést követően folytatódik, gyakran a közösségbe kerülés után vagy az óvodás korú nagyobb testvér által találkoznak a gyerekek először kórokozókkal, melyek sokszor visszatérően okoznak különböző légúti panaszokat (fül- és torok fájdalmat, náthát, köhögést). A leggyakoribb lázzal járó, antibiotikus kezelést igénylő fertőzés is kisgyermek korban a heveny gennyes középfülgyulladás.

Időnként ezek a fertőzések elhúzódóvá válnak vagy súlyosbodnak, mely fül-orr-gégészeti szakvizsgálatot, esetleg beavatkozást tesz szükségessé. Gyakran az orrmandula vagy garatmandulák visszatérő vagy krónikus gyulladása miatt kerül sor orrmandula vagy garatmandula eltávolításra. Esetenként súlyos fertőzések, garat vagy mandula körüli tályog (parapharingealis, peritonsillaris tályog), a nyirokcsomók fertőzéses eredetű gyulladását követő nyaki tályog kialakulása tesz szükségessé sürgető fül-orr-gégészeti beavatkozást.

Az orr melléküreg rendszere a születést követően még fejlődik, növekszik. Újszülött gyermeknél a felnőtt korinál jóval kisebb arcüregek, egy-két rosta sejt fejlődött ki. Ezek a későbbiekben növekednek, a rostasejtek száma is nő. 2-3 éves korra alakul ki az iköböl, és csak kiskamasz korra, 8-9 éves kor körülre a homloküreg. A kisded korban oly gyakori náthák során az orrnyálkahártyával együtt az orrmelléküregek nyálkahártyáját is érinti a gyulladás, és az azzal járó fokozott váladék termelődés. Ezek a fertőzések legtöbbször vírusos eredetűek, antibiotikus kezelést nem igényelnek, de a nyálkahártya lohasztó orrcseppek használata sokat segít abban, hogy a termelődött váladék ürülni tudjon. A bakteriális felülfertőződés esetén kialakuló heveny gennyes arcüreg gyulladás gyermekkorban tünet szegényen zajlik, a felnőttek számára ismert feszítő arc fájdalom, fejfájás nem jellemző, általában láz, hőemelkedés sem kíséri. Sokszor az elhúzódó tünetek (gennyes orrfolyás, hurutos köhögés), a garatban csorgó gennyes váladék alapján vetődik fel a betegség gyanúja, mely fül-orr-gégészeti vizsgálattal igazolható. Orrmelléküreg röntgen vizsgálatot gyermekeknél nem javaslunk heveny arcüreg gyulladás diagnosztizálására, amennyiben képalkotó vizsgálat szükséges az orrmelléküreg gyulladás szövődményének gyanúja miatt, a csökkentett sugárdózisú CT vizsgálat jóval információ gazdagabb és a sugárterhelés sem haladja meg a röntgen felvételét.

A rostasejtek gyulladása is első sorban a kisded és óvodás korosztályt érinti. Ezen vékony, csontos falú, nyálkahártyával bélelt kis üregek egész közel helyezkednek el a szemgödörhöz, ezért gyulladásuk átterjedhet erre a területre. A szemhéjak duzzadttá válnak, az orrgyökre húzódó bőrpír látható. Ilyen esetben a CT vizsgálat segíthet tisztázni a folyamat előre haladottságát, súlyos esetben sürgős műtéti megoldás válhat szükségessé.

Újszülött korú gyermekek kizárólag az orrukon vesznek még levegőt. Ez elengedhetetlen a szopáshoz, ezért ha az orrlégzés valamely oknál fogva gátolt, a gyermek súlyfejlődése megáll, csökken. Mindkét orr felet érintő elzáródás légzési elégtelenség kialakulásához is vezethet. Gyermek fül-orr-gégészeti vizsgálat szükséges az ok felderítéséhez, megoldásához. Az orrnyálkahártya duzzanata, mely leggyakrabban vírus fertőzés következménye egyébként egészséges újszülöttnél is szopási nehezítettséghez vezethet, mely helyi hatású gyógyszerrel jól kezelhető. Az orrjáratok fejlődési rendellenesség következtében való csontos vagy lágyrészek általi elzáródása (choanalis athresia) hasonló, de tartósan fennálló, súlyosabb tünetekkel jár, egy oldali esetben az azonos oldalon állandó, nagy mennyiségű nyákos orrváladékozás is jellemző.

Óvodás korú gyermekeknél gyakran játékból az orrba dugott tárgyak, növények okoznak orrlégzési problémát. Erre utaló egy oldali, bűzös orrváladékozás esetén fül-orr-gégészeti vizsgálat szükséges ezek eltávolítására. Mivel az orrjáratok a garatba nyílnak a félre nyelés lehetősége is veszélyt jelent orr idegentest esetén, ezért otthon semmiképp nem javasolt csipesszel vagy más eszközzel megkísérelni az eltávolítást!

Allergiás megbetegedés bármely életkorban előfordulhat, ehhez kapcsolódóan kialakult orrnyálkahártya duzzanat szintén orrlégzési nehézséget okozhat. Míg óvodás korban gyakran a megnagyobbodott orrmandula a felelős az orrdugulásért, iskolás és kamasz korban a tartós nyálkahártya lohasztó orrcsepp használatra derül gyakran fény a fenti panaszok hátterében. Krónikus, polip képződéssel járó vagy a nélkül jelentkező orrmelléküreg gyulladás illetve az orrsövény nagy fokú elferdülése gyermek korban ritkán felelős az orrlégzési nehézségért, jellemzően kamasz kort követően emelkedik ezek előfordulásának gyakorisága, melyek diagnosztikája és kezelése szintén fül-orr-gégészeti feladat.

A tartós szájlégzés esztétikai problémákon kívül a fogmedri nyúlvány és a fogak növekedésének eltéréseihez, nyálcsorgáshoz, logopédiai problémákhoz vezethet.

A légutak alvás során kialakuló szűkületének, összeesésének következtében kialakult tünet együttes az obstruktív alvási apnoe szindróma. A gyerek rendszeresen és elhúzódóan horkol, rövid légzéskihagyást követően felhorkantva légzik tovább, gyakran felébred, nyugtalanul alszik. Nappal ezért fáradékony, vagy éppen szokatlanul felpörgetett. Sport és iskolai teljesítménye romolhat. Korábban szobatiszta gyermeknél ismételten előfordulhat éjszakai bepisilés. Bár szerencsére fulladással nem fenyeget a kórkép, de az átmeneti oxigén szint csökkenés miatt tartós fennállás esetén szív-érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet, az idegrendszer fejlődésében jelentkezhet elmaradás. A betegség gyanúja esetén alvás vizsgálattal erősíthető meg a diagnózis, mely a kórkép súlyosságát is meghatározza. Ez elengedhetetlen, ha altatásos műtéti beavatkozásra kerül sor a későbbiekben. A fül-orr-gégészeti vizsgálat azért szükséges, mert ez által az is kiderül, mi okozza az éjszakai légúti elzáródást, így megtervezhető a megoldás. Gyermekeknél leggyakrabban az orrmandula vagy az orr és garatmandulák egyidejű megnagyobbodása okozza a tüneteket, de például az orrkagylók megnagyobbodása, a nyelvgyök hátra esése, a gégefedő porcának gyengesége, fej-nyaki fejlődési rendellenességek is okozhatnak alvási apnoe szindrómát.

A beszéd kialakulásához, a hangzók tiszta kiejtéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő hallás. A hangok észlelését, továbbítását és azok az agy számára feldolgozható elektromos impulzussá alakítását a perifériás hallószervünk, a fülünk végzi. A hallás csökkenése a probléma okát illetően lehet vezetéses (a hangvezető rendszerben, a hallójáratban vagy a középfülben van eltérés), vagy percepciós (a belső fül, hallóideg eltérései okozzák). A halláscsökkenés kezdetét tekintve lehet veleszületett probléma, vagy kialakulhat későbbi életkorban is (szervett halláscsökkenés). A későbbi beszédfejlődési zavarok elkerülése miatt meghatározott életkorban szűrő vizsgálatokat végeznek a hallás feltérképezésére.

Ezek közül a legkorábbi az újszülöttkori hallásszűrés, melyet, hogy lehetőleg minden gyermeknél megtörténjen, az újszülött osztályokon végeznek. A vizsgálat célja, hogy (mára a törvény értelmében is) egy rövid, fájdalommentes, objektív vizsgálat során kiszűrjük azokat a gyermekeket, akinek a hallásával veleszületetten probléma van. Ez a vizsgálat (jelen törvények szerint az úgynevezett szűrő BERA vizsgálat, korábban a szűrő TEOAE, vagyis otoakusztikus emissziós vizsgálat) rendkívül érzékeny, egészen apró eltéréseket is regisztrálni képes, ezért ha gyermeküknél az újszülött kori hallás vizsgálat eltérést mutat, nem jelenti feltétlenül, hogy biztosan maradandó, súlyos fokú probléma lenne a hallással. Nagyon gyakran az újszülöttek hallójárata, ahova a mérő szonda illeszkedik, még magzat mázat tartalmaz, vagy a puha, rövid hallójárat falai összefekszenek, mérési hibát okozva vezetnek rossz eredményre. Ilyenkor pár hét múlva gyermek fül-orr-gégészeti vizsgálat és kontroll objektív hallásvizsgálat elvégzése szükséges. Ha ismételten eltérés mutatkozik, megkezdődik az audiológiai kivizsgálás, mely a halláscsökkenés mértékét, típusát méri fel, mely a további kezelés megtervezéséhez elengedhetetlen. A korai időszakban megkezdett, megfelelő hallásjavítás segítségével még a súlyos fokú, két oldali halláscsökkenéssel született gyermekek is megtanulnak beszélni, beszédfejlődésük szurdopedagógiai segítséggel korosztályuknak megfelelően haladhat.

A későbbi, életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat a védőnői szolgálat végzi. Amennyiben eltérés mutatkozik, a klinikai audiológiai vizsgálatokat megelőző fül-orr-gégészeti szakvizsgálat elengedhetetlen a probléma kivizsgálása során.

A kötelező, életkorhoz kötött szűrővizsgálatoktól függetlenül, ha a gyermek hallásában a szülő vagy az óvodai / iskolai gondozó tartósan (hetek óta) fennálló eltérést észlel; a gyermek beszédfejlődése a korosztályában várhatótól elmarad; tartós,az életkorának megfelelő logopédiai fejlesztés ellenére sincs a beszéd tisztaságában javulás vagy a családtagoknál veleszületett halláscsökkenés ismert, javasolt gyermek fül-orr-gégészeti szakvizsgálatot követően gyermekek vizsgálatában gyakorlott audiológián az orvos által elrendelt hallásvizsgálatok elvégzése.

Jóval gyakoribb a veleszületett hallásproblémáknál, hogy a későbbi életkorban jelentkezik átmeneti, vagy tartós halláspanasz. Ezek többsége vezetéses jellegű halláscsökkenés. Ilyen esetben a hangvezető rendszerben van eltérés. Legbanálisabb oka a hallójáratban a fülzsír felszaporodása, de az orrhoz hasonlóan a fülbe is gyakran dugnak a gyerekek játékokat, apró magvakat, melyek semmi más panaszt nem okoznak. Ezért minden hallásvizsgálat előtt fül-orr-gégészeti vizsgálat javasolt, eltávolítva a felesleges fülzsírt vagy hallójárati idegentestet már láthatóvá válhat a középfül esetleges megbetegedése is. A középfül betegségeihez is vezetéses jellegű halláspanasz társul. A heveny középfülgyulladásokhoz társuló halláscsökkenés átmeneti jellegű, a gyulladás megszűnését követően pár hét alatt, ahogy a fülkürt működése rendeződik, normalizálódik a hallás is.

Ennél hosszabb ideig elhúzódó halláspanasszal célszerű fül-orr-gégészeti vizsgálatra jelentkezni. Előfordul ugyanis, hogy a fülkürt működése tartósan gátolt, ilyenkor a középfül üregrendszerében tartósan savós-nyákos jellegű váladék halmozódik fel. Ez a hallás eltérésen kívül más panaszt nem okoz, fájdalom vagy más gyulladásos tünetek nem kísérik. Bár ezt az állapotot krónikus savós középfülgyulladásnak hívják, nem fertőzéses eredetű folyamatról van szó, ezért kezelésében sem szisztémás gyulladáscsökkentő sem antibiotikus terápiának nincs helye. A fülkürt működését gátolhatja átmenetileg vagy tartósan mechanikai akadály (például az orrmandula vagy az orr-garati nyálkahártya duzzanata, az orrgaratban képződött egyéb szövet szaporulat) vagy funkcionális eltérés áll a probléma hátterében. Fül-orr-gégészeti vizsgálat segítségével a probléma oka feltárható, kezelhető.