Orrmelléküreg- és elülső koponyaalap sebészet

Orrmelléküreg-, és elülső koponyaalapi sebészeti műtéteket dr. Horváth Barnabás, dr. Csákó László, és dr. Varga Zsuzsa végez.
- Orrpolyp- és melléküreg-műtét (FESS)
Orrpolyp- és melléküreg-műtét (FESS)
Krónikus (idült) orrmelléküreg gyulladás
Ha a melléküregek gyulladása 3 hónapnál hosszabb ideig fennáll, akkor idült (krónikus) melléküreg gyulladásról beszélünk. A folyamat kialakulásában több faktor játszhat szerepet. Hajlamosító tényezők: az orr- és melléküregeit bélelő nyálkahártya által termelt nyálka (mucus) továbbításáért felelős csillószőr-rendszer károsodása, különböző eredetű idült (krónikus) náthák, az orrüreg olyan anatómiai eltérései, amelyek rontják a melléküregek szellőzését, gyermekkorban a krónikusan gyulladt túltengő orrmandula, belgyógyászati betegségek (cukorbetegség, reflux betegség), az immunrednszer csökkent működése. Bár baktériumok, kellően alapos tenyésztési eljárással, szinte mindig kitenyészthetőek, mégsincs elsődleges szerepük. A krónikus gyulladás következtében a melléküregek nyálkahártyájában gyulladásos sejtek szaporodnak el, és a gyulladásos folyamatok állandósulnak, következményesen a nyálkahártya megvastagodik, a termelt nyálka (mucus) összetétele és konzisztenciája megváltozik, gyakran gennyes váladék képződik.
Endoscopos orr-, és melléküregműtét (FESS)
 Mi a betegség és miért van szükség operációra?
A betegség lényege a rostasejekben, az arcüregben és a homloküregben, valamint az iköbölben (orrmelléküregekben) kialakult, gyógyszeres kezelésre meg nem gyógyult, idült (krónikus) gyulladás, polyposis. Ennek következménye a melléküregekben, az azokat bélelő csillószőrős hengerhám által normálisan képződő váladék elfolyási akadályozottsága, következményes váladékpangás, esetleg a váladék felülfertőződése, amely több más tünet között a leggyakrabban: orrdugulást, orrfolyást, garati váladékcsorgást, arc- és fejfájást, a szaglás csökkenését eredményezheti. Ezekben az esetekben, a kizárólagos gyógyszeres kezelés nem hoz kielégítő és tartós eredményt, ezért tanácsoljuk a műtétet.
Mi a beavatkozás célja?
Manapság a legtöbb orr és orrmelléküreg betegség, mint az idült melléküreg gyulladások, orr polyposis, alsó kagyló nyálkahártya túltengés, sebészeti kezelése un. endoscopos úton történik, bár bizonyos, elsősorban szövődményes esetekben a korábban alkalmazott un. külső feltárásból végrehajtott beavatkozásokat sem mellőzhetjük. Az endoscop alkalmazása szorosan kapcsolódik az un. funkcionális szemléletű orr és orrmelléküreg sebészethez (functional endoscopic sinus surgery, FESS), amely az orr és az orrmelléküregekben elhelyezkedő anatómiai struktúrák normál funkciójának megőrzését, visszaállítását célozza, azok lehető legcsekélyebb károsításával.
Az érzéstelenítés lehetőségei: A beavatkozás történhet altatásban, gyerekkorban (14 éves kor alatt) mindenképpen, valamint helyi érzéstelenítésben. Az érzéstelenítés formáját, vagyis, hogy a műtét altatásban vagy helyi érzéstelenítésben történjen, minden esetben a betegnek és orvosának közös megbeszélés alapján, a rizikófaktorokat és az alapbetegség kiterjedésének figyelembe vételével, egyénre szabottan kell eldöntenie. Felnőttek esetében elsősorban a helyi érzéstelenítésben történő műtétet támogatjuk, mivel a műtét alatti személyes kontaktus, minimalizálja a súlyosabb szövődmények lehetőségét, de hosszabb időtartamú beavatkozás, illetve nagy kiterjedésű elváltozás esetén nyugodtabb körülményeket teremt a narkózis a sebész és a beteg számára egyaránt.
Mi történik a műtét során?
A műtét során nincs szükség külső bőrmetszésre. Az orvos az orrlyukakon keresztül bevezetett speciális optikai eszköz, un. endoscop, segítségével, a szem ellenőrzése mellett hajtja végre az orr anatómiai struktúráin a tervezett beavatkozást. Az orr belseje felől megnyitja a rostasejteket, eltávolítja a beteg és már öngyógyulásra képtelen nyálkahártyát, amennyiben vannak polypokat is, valamint felszabadítja és kitágítja az orrmelléküregek természetes szájadékait. Ritkább esetekben felszabadítja a koponya közepén elhelyezkedő un. iköböl szájadékát. Speciális esetben, az orr felöl, fúróval feltágítja a homloküreg kivezető járatát. Az orrsövény és a középső orrkagyló elváltozásai zavarhatják az endoszkóp bevezetését és a jó feltárást, amely esetenként orrsövény-plasztikát, illetve orrkagyló-megkisebbítését tehet szükségessé. A sebész az endoszkóp mellett mikrosebészeti eszközökkel operál, a műtét végén, a vérzéstől függően esetlegesen tampon kerül az orrba, de ez nem általános. Arcüregi endoszkópia (sinuscopia) során egy vastagabb szúró eszközt (trokár) juttatunk át az arcüreg mellső vagy laterális (oldalsó) csontos falán keresztül, amelyen át endoszkóp vezethető be az arcüregbe.
Általános műtéti kockázat
A műtétek általános veszélyei, úgymint thrombosis, embólia, sebfertőzés, allergia, kóros vérzés és/vagy vérzékenység, életveszélyes és kóros lázas állapot, kóros szívműködési és keringési reakciók, következményes agyi működészavarok a műtét alatt és után viszonylag ritkák. A műtét kapcsán kivitelezett egyszerű beavatkozások (infúzió bekötése, véna-katéter) szükségessé válhatnak. A fektetés, műtéti előkészítés során perifériás idegsérülést okozó nyomási károsodás, a nyaki gerinc sérülése is kialakulhat. A műtéti fertőtlenítés, elektromos kés, lézersugár használata során gyulladások, hegek, égési sérülések keletkezhetnek. A testékszerek az elektromos eszközök alkalmazása során égési sérüléseket okozhatnak a bőrön, ezért kérjük azok eltávolítását a műtét előtt. A különböző kábító- és teljesítményfokozó szerek hatása alatt álló egyének gyógyszerekre, illetve a műtéti tehertételre való reakcióképessége megváltozhat, ezért kérjük, hogy az ilyen szerek fogyasztásának tényét - saját érdekében - közölje.
A műtét lehetséges mellékhatásai, veszélyei és szövődményei
Tipikus, illetve gyakori jelenségek a műtét után
Közvetlenül műtét után 1-2 óráig véres köpés, köhögési inger, köhögés, nyugtalanság, bágyadtság jellemzőnek mondható. Az orr elé helyezett parittyakötés fogja fel a váladékot, amely 1-2 óráig véres, több órával a műtét után már csak rózsaszínű. Néhány óráig könnyezés, fejfájás is felléphet. A műtét kiterjedésétől függően az arc-, és homloktájék érzékeny, illetve fájdalmas lehet, sinuscopia után az arc általában duzzadt. A műtét után jelentkező véresen festenyzett orrváladékozás általános.
Ritkán előforduló mellékhatások és szövődmények műtét után
Erősebb korai és késői utóvérzés az orrból és/vagy szájból újratamponálást tehet szükségessé. A szemüreget határoló vékony csontlemez részleges sérülése változó mértékű bevérzést okozhat a szemüregben (kb. 1/100), amely a szemkörüli szövetek lilás duzzanataként jelentkezhet és csak nagyon ritkán - a szemideg sérülésének veszélye esetén - tesz szükségessé műtéti feltárást. A könnycsatorna kisebb, részleges sérülése átmeneti könnyezést, kiterjedtebb károsodás maradandó könnyút elzáródást okozhat. A sérüléseken keresztül levegő juthat a bőr alá vagy a szemgödörbe, amely sercegésként tapintható. A levegő és a vérömleny általában nyom nélkül felszívódik, de ha befertőződik, akkor szövetközti gyulladás, esetleg tályog alakulhat ki. Fentieknél ritkábban fordul elő a mellső koponyaárok és az agyhártyák átszakadása, következményes agyvízcsorgással (kb. 1/1000). Kis kiterjedés és azonnali, műtét közbeni zárás esetén nyomtalanul gyógyulhat. Kiterjedtebb, esetleg az agyszövetet is érintő sérülés után agyhártya-, illetve agyvelőgyulladás alakulhat ki. Sinuscopia után szemüregi sérülés igen ritka. Asthmás - elsősorban nem vagy nem megfelelően kezelt - betegben fulladásos roham léphet fel a műtét alatt vagy után, amely megfelelő gyógyszeres kezeléssel jól befolyásolható. Asthmás beteg feltétlenül rendszeresen szedje, illetve használja gyógyszereit a műtét előtt.
Extrém (nagyon) ritkán előforduló mellékhatások és szövődmények műtét után
Igen szerencsétlen esetben az iköböl ritka anatómiai eltérései kapcsán vagy anélkül, az azt érintő beavatkozás kapcsán sérülhet a szemideg vagy a nagy, koponyaűri verőér (kb. 1/70000). Utóbbi általában végzetes kimenetelű, vagy maradandó bénulást okoz.  A szemideg vagy a szemüreg képleteinek sérülése szemmozgási nehézségeket, kettőslátást, látászavart, vakságot eredményezhet. Utóbbi nem csak az iköbölben végzett manipulálások eredménye lehet, hanem szemgödri bevérzés, vagy a szemgödörben okozott direkt sérülésé. A ritka szövődményként kialakuló agyhártya-, és agyvelőgyulladás igen ritkán halálos kimenetű is lehet. A műtét kapcsán fellépő súlyos fokú asthmás roham életveszélyes állapot, intenzív osztályos kezelést tehet szükségessé.
Speciális szövődmény-lehetőségek
Az agyburok sérülésének zárása kapcsán fokozott veszély áll fenn koponyaűri szövődmények irányában: agyhártya-gyulladás, agyvelőgyulladás, agytályog, esetleg koponyaűri vérzés, amelyek következtében – minimális eséllyel – idegrendszeri károsodások léphetnek fel, esetleg maradandó jelleggel.
Mi a várható eredmény?
A FESS műtét után a gyógyulás kilátásai jók, azonban a műtéti beavatkozás eredményessége a különböző tüneteket tekintve eltérő, ezért a betegnek és az orvosnak személyes megbeszélésen kell pontosítani, hogy mely tünet és milyen mértékben gyógyítható az operációval. Egyes betegségcsoportokban, mint az orr polyposis ill. bizonyos idült melléküreg gyulladások, további tartós gyógyszeres kezelésre lehet szükség, és idővel a betegség visszatérése sem kizárható.
A műtét utáni időszak, és életmódbeli tanácsok
A műtét napján, közvetlen a beavatkozást követően, párnával megemelt felsőtesttel való fekvés, rendszeres folyadékfogyasztás javasolt és sz.e. fájdalomcsillapítás szükséges. A műtétet követően, esettől függően kisebb vagy nagyobb sebfelület marad vissza, amelyből különösen az első 24 órában, de csökkenő mértékben még napokig véresen festenyzett orr váladékozás jelentkezik. A sebfelület gyógyulása, áthámosodása, hasonlóan egyéb sérülésekhez kb. 1 hét, de a teljes gyógyulás, az orr normál funkciójának visszatérése legalább 5-6 hetet vehet igénybe. Amíg a teljes gyógyulás megtörténik, pörkösödés, orrdugulás, orr váladékozás, enyhe fejfájás természetes jelenségként értékelhető. Ha a tüsszögés nem elkerülhető, nyitott szájjal ajánlatos, a vérzés és az arcra terjedő bőralatti levegőgyülem veszélye miatt. A műtétet követő egy hétig mindenképpen, de azután is a fokozatosság elvét megtartva, kerülni kell minden fizikai terhelést, haspréssel, feji vérbőséggel járó aktivitást (pl: sportolás, hajolgatás, emelés, forró fürdő, előrehajtott fejjel hajmosás, napozás, solárium), a vérzésveszély elkerülése érdekében. A műtétet követően 2 napig tilos az orrfúvás. A pörkképződés megszüntetésére, hosszabb rövidebb időn át fiziológiás sós orrmosást, olajos orrcseppet esetleg orrkenőcsöt lehet használni a kezelőorvos utasítása szerint. Amennyiben a betegségnek allergiás háttere van, tartós orr spray használata válhat szükségessé.